A felnőtt népesség körülbelül 40%-a küzd olyan jellegű, gyakoriságú és intenzitású fejfájással, amely már túlmutat a normálisnak tekinthetőn és jelentősen befolyásolja munkaképességüket vagy életminőségüket, így hatalmas terhet ró a fejfájásban szenvedőkre, azok környezetére és a társadalomra egyaránt. A fejfájással kapcsolatos kutatások nagyrészt a biológiai tényezőkre fókuszálnak, a pszichológiai vonatkozások általában csak jelentős pszichopatológia jelenléte esetén kerülnek előtérbe annak ellenére, hogy az elsődleges fejfájások pontos patomechanizmusa nem ismert és korábbi vizsgálatok alapján kapcsolatba hozhatók számos pszichés tényezővel. Primer kutatásom során migrénes fejfájásban szenvedők és egy fejfájásmentes kontrollcsoport közötti különbségeket vizsgáltam, a vonás- és állapotszorongás, a harag és düh kifejezésmódja és az észlelt stressz tekintetében, majd a fejfájással élők csoportján belül kerestem az összefüggéseket ezen tényezők és a fejfájásos rohamok gyakorisága között.