A közösségi média használata összefüggést mutat az egyén szubjektív jóllétével, önértékelésével, társas összehasonlításra és önmonitorozásra való hajlamával. A használati mód és motiváció egyénenként eltér, így a platform okozta hatások eltérő mértékben, formában öltenek testet. Feltáró kutatásomban keresztmetszeti korrelációs stratégiát alkalmaztam, amellyel azt vizsgáltam, hogy az aktív-passzív használat és a motivációk milyen hatásokat eredményeznek a felhasználók körében.

A méréshez több kérdőív került felhasználásra: Mentális Egészség Kontinuum Skála rövidített verziója, saját összeállítású motivációt mérő skála (MEIS, MSMU, Facebook motivációs skála), Instagram Aktivitási Kérdőív, Rosenberg-féle Önértékelési Skála, Társas Összehasonlítás Skála, Önmonitorozási Skála és a Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Skála.

A klaszteranalízis alapján a résztvevők három csoportot alkotnak: a „fogyasztók” elsődleges célja a böngészés, kapcsolatok ápolása; az „ingerkereső” egyének a menekülési, időtöltési lehetőséget és a passzív használatot részesítik előnyben, míg a „kiegyensúlyozottakra” a kapcsolódás, hobbiszintű használat a legjellemzőbb. A legmagasabb összehasonlítási és önmonitorozási érték az ingerkeresőkre jellemző, míg az önértékelés esetükben a legalacsonyabb. Mindezek ellenére a szubjektív jóllét tekintetében nincs szignifikáns eltérés a klaszterek között.

A kutatás eredménye egy olyan csoportra hívja fel a figyelmet (ingerkeresők), akikre negatívabb hatást gyakorol az Instagram: fokozottan érzékenyek a visszajelzésekre, társas összehasonlításra és a kimaradástól való félelemre. Ennek hatására a jövőben érdemes lenne megvizsgálni, hogy a közösségi média függőség, szorongás, FoMO milyen gyakorisággal fordul elő esetükben, amelyben a személyes felelősség hangsúlyozása és a tudatos használatra való ösztönzés is kiemelt jelentőségű.