Az információs aszimmetria jelenléte a szállodaiparban és ennek statisztikai elemzése

Abstract

„Közgazdász gondolkodók szerint a félreértések alapja az információ lábjegyzetben való feltűntetése” (angol nyelvű eredetiben: „Economic theorists traditionally banish discussions of information to footnotes”), állapítja meg Michael Rothschild és Joseph Stiglitz (1976) közös munkájuk, az „Equilibrium in Competitive Insurance Markets: An Essay on the Economics of Imperfect Information” első sora. Való igaz, hogy a lábjegyzetek információtartalma sokszor elkerüli az átlagember figyelmét, ami már önmagában képes későbbi bonyodalmakhoz vezetni; a szerzőpáros arra világít rá, hogy egészen kismértékű információs aszimmetria is nagy hatással bír a kompetitív piacokon (ROTHSCHILD és STIGLITZ, 1976). A cikk alapjául szolgáló dolgozat a szállodákat, illetve a hotel menedzsmentet érintő információs aszimmetria különböző összetevőit járja körül. Fő kérdése, hogy van-e összefüggés az szállodák által saját magukról közölt információ mennyisége és a szállodaminősító rendszer általi osztályba soroltsága (a továbbiakban röviden „minősítés”) között? A magasabb és alacsonyabb kategóriájú szállodák statisztikai vizsgálatokkal kerülnek összehasonlításra különböző jellemzőik alapján, figyelembe véve szakmai, földrajzi, kulturális és potenciális vendég által támasztott szempontok szerint is. Az elemzés során végzett t-próba eredménye szerint pozitív irányú kapcsolat figyelhető meg a szállodák által megosztott információmennyiség és csillagaik száma közt, vagyis minél magasabb osztályba sorolják a szállodaminősítő rendszerek az adott szállodát, annál valószínűbb, hogy részletekbe menően oszt meg információt az általa nyújtott szolgáltatásról.