Gondolatok az új uniós minimálbér-irányelv és a német rendezés, valamint a magyar gyakorlat kapcsán
Fájlok
Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
A szerzők tanulmányukban kritikai jelleggel mutatják be a bérgarancia-irányelvet, valamint azt, hogy annak első átültetését a német jogalkotás valósította meg. Az irányelv szerint – és ezt a német szabályozás következetesen valósította meg – az országos munkáltatói és a munkavállalói (szakszervezeti) érdekvédelmi szövetségek javaslatának meghallgatásával az állam által létrehozott bizottság állapítja meg a központi minimálbért, amelynek alapján az egyes gazdasági ágazatok és az egyes régiók érdekvédelmi szervezetei kollektív szerződésekkel rendelkeznek az ágazatra és az egyes területekre érvényes minimálbérről. A szerzők, ismertetve az új rendszerrel összefüggő német kritikai irodalmat, maguk is úgy látják, hogy problematikus az a megoldás, mely szerint a minimálbér központi (országos) megállapítása nem az országos érdekvédelmi szervezetek közvetlen bevonásával, azokkal háromoldalúan tárgyalva, tripartit kollektív szerződést kötve történik. A tanulmány kitér arra is, hogy Dánia és Svédország az Európai Unió Bíróságához fordulva keresettel megtámadta az irányelvet, arra hivatkozva, hogy az Európai Bizottság ezzel a hatáskörét újabb területre kívánja lopakodva kiterjeszteni, mely véleménynek részben a főtanácsnoki álláspont is igazat adott. JEL kódok: K31, J30, J80
Leírás
Forrás
Hivatkozás
Gyűjtemények
Jóváhagyás
Áttekintés
Kiegészítve
Hivatkozik rá
Jogok és engedélyezések
Bernadett Solymosi-Szekeres, Tamás Prugberger