Napjainkban népszerűek a különböző stílusú igényes enteriőrökkel foglalkozó nyomtatott és elektronikus tartalmak, amellyel az ingatlan használója az "otthonosság" általa érvényesnek vélt fogalmát jeleníti meg. Ugyancsak népszerűek a többnyire fokozatos megvalósítás lehetőségét kínáló és ezen igények által aktívan működő régiségpiacok. Az itt fellelhető tárgyak általában kikerülnek a nyilvános terekből, kisebb-nagyobb "néma" gyűjtemények részeivé válnak. Dolgozatomban bemutatom a jelentősebb vásárokat és szerepüket Debrecen történetében, valamint Észak- és Kelet-Magyarország jelentősebb régiségvásárait, kialakulásukat, az ott árusítók és vevők motívációit. Főbb vonalaiban vázolom a gyűjtők és kereskedők tárgyakhoz és gyűjteményekhez kapcsolódó attitűdjének főbb jellemzőit. Részletes és félig struktúrált interjúk keretében bemutatom egyes régiségkereskedők - akik általában gyűjtők is egyben - gyűjteményeinek a kialakulását, foglalkozok a gyűjtemények nyitottá tételi lehetőségeivel. Néhány gondolat erejéig kitérek az "amatőr" gyűjtemények múzeumi definícióba való illeszthetőségére. Ez ma még nyitott kérdés a szaktudomány számára is.