Hallgatói dolgozatok (Néprajzi Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Néprajzi Tanszék 2012-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 260)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1990-es évek társadalmi változásai GergelyiugornyánBalogh, Dániel; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom célja, hogy bemutassa az 1990-es évek társadalmi változásait Gergelyiugornya településén, amely a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található, és ami hagyományosan mezőgazdasági jellegű községként működött. A korszak társadalmi átalakulásai, a piacgazdaság térnyerése, az elvándorlás és a helyi közösség változó szerkezete mind olyan tényezők, amelyek jelentős hatással voltak a település életére. A dolgozat során elsőként áttekintem az 1900-as évek magyarországi társadalmi és gazdasági folyamatait, különös tekintettel a vidéki térségekre. Ezt követően Gergelyiugornya helyzetét vizsgálom meg részletesen, kitérve a foglalkoztatási szerkezet átalakulására, valamint a közösségi életben bekövetkezett módosulásokra. Végül az elemzés során arra a kérdésre keresem a választ, hogy a rendszerváltás utáni időszak milyen hatással volt a település társadalmi szerkezetére és milyen hosszú távú következményekkel járt az ott élők számára. Ezt követően az 1990-es évek társadalmi változásait tárgyalom, beleértve a munkaerőpiac átalakulását, a mezőgazdaság és a kisvállalkozások szerepét, valamint a közösségi élet változásait, valamint a 2001-es tiszai árvíz bemutatását, megélését és hatásait tárgyalom. Végezetül a dolgozat értékeli a változások hosszú távú hatásait, és következtetéseket von le a település társadalmi fejlődésére vonatkozóan.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Dédnagyapám naplója a szovjet fogságból való szökésrőlBertová, Lucia Fanni; Nagy, Éva; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban Ficzere Gyula hadifogság alatt vezetett naplóját vizsgáltam, valamint a szerző családtagjaival készített félig strukturált interjúk segítségével rekonstruáltam a visszaemlékezések hátterét és kontextusát. A kutatás célja nem csupán az egyéni sors bemutatása volt, hanem annak feltárása is, hogy a napló miként vált a családi emlékezet részévé, és milyen jelentőséget kapott az utókor szemében. Elemzésem középpontjában az emlékezés mechanizmusa, a napló személyes történelmi értéke, valamint az írás, mint trauma-feldolgozó eszköz állt. Kiemelt figyelmet fordítottam a hadifogság alatti mindennapok bemutatására, az emberi kapcsolatok dinamikájára és a szökéshez vezető döntési folyamatokra. A kutatás során arra is törekedtem, hogy képet adjak Ficzere Gyula életéről a hazatérést követően, különös tekintettel a kollektivizálás, a kitelepítések és a politikai nyomás okozta megpróbáltatásokra. A dolgozat arra is rávilágít, hogyan élt tovább a napló a szerző halála után: hogyan őrizték meg, gépelték le, adták tovább a családtagok, és miként vált az Abaújszinán és környékén élők számára is jelentős, emlékezetformáló dokumentummá. Munkám forráskritikai és kvalitatív módszereket alkalmazva mutatja be, hogyan válik egy személyes visszaemlékezés közösségi emlékezetté.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyöngykoszorúk gyöngyszemeKerkeni, Dóra Lilla; Keményfi , Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témája a kalotaszegi és a mahdiai viseletben megjelenő gyöngyös fejviseletek. A fejdíszek részletes bemutatásán túl dolgozatom részét képezi a készítési folyamatok, valamint a viselési módok és alkalmak leírása. Az asszonyi életfordulókon keresztül ismertetem a nagylány, a menyasszonyi, valamint az újasszonyi gyöngyözött fejviseletek felvételének első és utolsó alkalmait. Az átmeneti rítusokban a fejdíszek betöltött szerepének bemutatásán belül kitértem a szokások átalakulásának, valamint a viselet változásának vizsgálatára. Dolgozatom célja emellett két egymástól távol eső hagyományos alapokon nyugvó közösség gyöngyös fejviseleteinek párhuzamba állítása és összehasonlítása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Háború, hadifogság, újélet-egy tirpák parasztember írásbeli hagyatékának néprajzi vizsgálataHelebrand, Emese; Lukácsné Marinka, Melinda; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban Miholecz Mihaly élettörténetét mutatom be, aki megjárta az orosz frontot, majd hazatérését követően két év múlva hadifogságba került. A fogságot követően hazatért szüleihez, őket segítette a mezőgazdasági munkákban. Később megnősült, családot alapított. Gyermekei nevelésében a vallásnak nagy jelentőséget tulajdonított és tirpák származása révén a családi hagyományokat is igyekezett továbbadni a fiatalabb generációnak. Élettörtenete példát jelenthet mindannyiunk számára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nők kulturális öröksége a digitális térben: gyűjteményi koncepcióRózsa, Zoé Eszter; Szabó, Henriett; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat egy transzdiszciplináris szemléletben kidolgozott projekttervet mutat be, amely egy digitális és interaktív gyűjteményi adatbázis élő archívumként való koncepcióját vázolja. A cél a magyarországi és határon túli magyar, valamint diaszpórában élő nők és női közösségek szellemi és tárgyi örökségének korszerű, inkluzív megőrzése és bemutatása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető „Az örökséget visszük tovább…” Őrállók a végeken kiállítás forgatókönyveŐsz , Attila; Szabó, Henriett; DE--Bölcsészettudományi KarSokan feltették a kérdés, hogy miért éppen a távoli zalai reformátusokat választottam a szakdolgozatom tárgyaként. A sok szervezés, hosszú utazások és a költségek ellenére mindvégig nagy lelkesedéssel kutattam és dolgoztam fel a gyűjtött anyagot. Nem bántam meg, hogy a göcseji reformátusokat kerestem meg. Felvettem a kapcsolatot Petró József lelkipásztorral, valamint megkerestem telefonon dr. Kulcsár Bálint főlevéltárost, hogy segítsenek a kutatásom elindításában. A göcseji közösség valamennyi tagja nagy-nagy szeretettel fogadott, annak ellenére, hogy nem kértem tőlük kevesebbet, mint hogy beszéljenek magukról, családjukról és a gyülekezetükről. Nem könnyű megnyílni egy idegen előtt, de a göcseji emberek mindvégig biztosítottak bizalmukról, segítőkészségükről és vendégszeretetükről. Mivel eddig nem végeztem hasonló terepmunkát, kevés tapasztalattal, de annál alaposabb előkészülettel és izgalommal indultam el Zalába. Olvastam Göcsej természet- és gazdaságföldrajzáról, térképen sokszor bejártam a kistáj „szegeit”. Tanulmányoztam a gyülekezetek történetét és Csikesz Sándor örökségmegőrző munkásságát. Ezenfelül a két világháború közötti egyházi és világi vonalon egyaránt tetten érhető trendeket és törekvéseket is próbáltam megismerni és megérteni. Az 1930-as évek történelmi és politikatörténeti összefüggései mindvégig érdekeltek, de leginkább az egyéni és a mikrotörténetek keltették fel az érdeklődésemet, amelyek ugyan csekély hatással voltak a nagyobb folyamatokra, de az egyén sorsát nagymértékben befolyásolták. A szemléletmód, hogy a kis közösségek, a családok és az azokat alkotó egyes emberek sorsa végig az érdeklődésem középpontján állt, arról a szakdolgozat tartalma és karaktere tanúskodik. Vallásszociológiai kérdések is felmerülhetnek a látogatóban, hogy például mi lesz az egyházzal, mi lesz a református gyülekezetekkel, amikor a ma tapasztalható negatív folyamatok a szemünk előtt mennek végbe? Bízom abban, hogy sikerült felvázolni egy olyan fotókiállítás koncepcióját, és annak konkrét megvalósítási terveit, amit akár fél éven belül el lehet kezdeni megvalósítani. A kiállítás-forgatókönyv tartalmazza a teljes műtárgylistát, a beszerzendő anyagok és eszközök lajstromát, a költségvetést, az adminisztrációs feladatok egész sorát, és a teljes – látványtervekkel illusztrált – szövegkönyvet. Jóleső érzés volt az megtapasztalni, hogy a forrásközösség tagjai, de akár a munkatársaim is szeretnék, hogy az „Őrállók a végeken” fotókiállítás valamilyen formában megvalósuljon.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A népi építészet reprezentációja négy bihari tájház esetpéldáján keresztülVadász, Márton; Sári, Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a bihari térség népi építészetének tájházi reprezentációs lehetőségeit mutatja be négy épület - a szentpéterszegi, bojti, pocsaji, nyüvedi - tájház esetpéldáján keresztül. Kitér a tájházházhálózat kialakulására, a négy épület történetére, jelenlegi helyzetére, jövőbeni fejlesztési lehetőségeire.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A boszorkányság történetére vonatkozó ismeretek az alap- és középfokú oktatásbanVarjú, Sándor; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatomban a boszorkányság megjelenésével foglalkozom, és azt vizsgálom, hogy a boszorkányságra vonatkozó ismeretek hogyan jelennek meg az oktatásban. Bemutatom a boszorkányság történelmi és kulturális jelenségét, a boszorkányságra vonatkozó ismeretek oktatási reprezentációját: milyen tantárgyakban és milyen módon tanítják ezt a témát az oktatási rendszer különböző szintjein, továbbá miként van jelen a boszorkányság a diákok gondolkodásában, illetve milyen hatást gyakorol a téma világnézetükre. A dolgozatom másik felében pedig a boszorkány tipológia kerül előtérbe illetve a populáris kultúrában betöltött szerepe.Tétel Korlátozottan hozzáférhető "Gyere haza, nagyon várunk már..." - A személy hiányának kivetülése a szövegekben. Egy 1965-1967 között íródott levélkorpusz vizsgálataHomovics, Panna; Keményfi, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban egy 1965-1967 között íródott levélgyűjteményt vizsgáltam, amelyet egy akkor már egy párt alkotó két debreceni fiatal írt egymásnak, amikor a fiatalember a kötelező sorkatonai szolgálatát teljesítette Budapesten. Célom a levelek tartalmi és szerkezeti elemzésén túl az volt, hogy feltárjam, hogyan jelenik meg a hiány a levelek szövegében, hiszen az egyén erre a két évre kiszakadt az általa eddig ismert közösségből, így a mindennapjait nem azokkal az emberekkel élte meg, akikkel addigi élete során nap, mint nap a megszokott környezete részét képezték. A levelek elolvasása során figyelmes lettem azok bizonyos fokú töredékességére, vagyis olyan félmondatokat, említéseket leltem fel bennük, amelyek - úgy véltem - a levelekben kifejtetlen eseményeket takarnak. Az egymástól való elszakítottság, a fizikai távolság tehát magával hozta az egyes történetek elhallgatását. Dolgozatomban célul tűztem ki ezeknek a feltárását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető "Szent állatból az ördög megtestesítője" - Macskahiedelmek a magyar népi kultúrábanSántha , Sára Virág; Keményfi, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarAz ember-állat viszonya folyamatosan alakul, változik, ez különösen igaz a macskák esetében. A macskák megítélése és szerepe a történelem során változott: a vallási, tudományos, társadalmi és kulturális viszonyok függvényében alakult. A macskák vadállatból lettek házi kedvencek, majd szentállatok. Az ókorban és az antikvitásban betöltött kultikus állatként való helyzete a középkor idején átbillent előbb megvetésbe, majd gyűlöletig fokozódott a vallási és a politikai viszonyok okán, míg az ördög megtestesüléseként tekintettek rájuk. A dolgozat az ember-macska viszony formálódása, mellett a magyar népi kultúra hiedelmeire fókuszál. A macska alakja mélyen beépült a magyar népi kultúrába és annak hiedelemvilágába. A hiedelmek és babonák erősen befolyásolták mindennapjaikat és cselekedeteiket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kelet-magyarországi pásztortáskákPorkoláb, Benedek; Keményfi, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a pásztorok tárgyalkotó művészetének talán legékesebb darabjaival, a pásztortáskákkal és a pásztortarisznyákkal foglalkozom. A néprajztudomány egy kevésbé részletesen adatolt szeletében végzett kezdeti gyűjtéseimet mutatom be. A témával kapcsolatos kutatást Kelet-Magyarországhoz köthető néprajzi tájegységeken végeztem. A klasszikus terepkutatás keretein belül három híres tárgyalkotó pásztorral végeztem gyűjtőmunkámat. A kutatói tevékenységem egy szakaszán a terep fogalmát átértelmezve a kutatómunkát múzeumi gyűjteményekben kellett elvégeznem. Az írásomban így megjelennek az eddig felgyűjtött, de kevésbé elemzett pásztortárgyak is, illetve mellettük a XXI. században is tevékeny művészkedő pásztorok táskái is. Dolgozatom végén a kutatott témám két ágát egy a pásztorművészet mai helyzetét elemző kitekintésben kötöm össze.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A város olvasásaKovács, Evelin; Nagy, Éva; DE--Bölcsészettudományi KarA város olvasása – Élménypedagógiai megoldások az épített örökség bemutatására a közoktatásban c. szakdolgozat egy módszertani ajánlást kínál a középiskolás korosztály szemléletformálásának céljából. A dolgozatban a kutatási kérdés tisztázását követően egy intézménytörténeti háttér segítségével ismerhetjük meg az építészet, illetve műemlékvédelem népszerűsítésének történetét a 19. századtól kezdve napjainkig áttekintve. Mindemellett a magyarországi építészeti közgyűjtemények is bemutatásra kerülnek. A módszertan hátterét szekunder kutatási eredmények támogatták múzeum- és művészetpedagógia területén tevékenykedő szakemberekkel készített interjúk formájában. Az elkészült kurzus tartalmi elemei egy építészeti szakgyűjteményben nyilvántartott gyűjteményi forrásanyagokra alapszanak, amelyeket építészeti- és alaktani ismeretek, illetve gyakorlati alkalmak egészítenek ki, megcélozva a vizsgált korosztály téma kapcsán kialakuló szemléletformálását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Bocskai témahét projektötletének kidolgozása a Bocskai István MúzeumbanSütő, Brigitta; Nagy, Éva; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban egy olyan helytörténeti ismeretek bővítésére alkalmas témahetet dolgoztam ki, amely megismerteti a 6. évfolyamos diákokkal Bocskai Istvánt és korát, kihangsúlyozva, hogy miért fontos ez a városnak, illetve a környező településeknek. A hiteles, nem legendákon alapuló történelmi ismeretek megerősítik a helyi, valamint a nemzeti identitást, eloszlatja a sztereotípiákat. A diákok a témahét kapcsán megismerik a forráskritika módszereit, ezáltal fejlődik a kritikai gondolkodásuk. Megismerkednek a történelmi szereplőkkel, Bocskai motivációival: azzal, hogy újra és újra felül tudta vizsgálni politikai elképzeléseit. Választ kapnak több sorosfordító kérdésre, mint pl.: a vallásszabadság kérdése a korban, társadalompolitikai lépésének, a hajdúk letelepítésének jelentősége, politikai érdekellentétek kezelése - konfliktusok és kompromisszumok. A Bocskai-témahét elnevezésű projektet jó gyakorlatként szeretnénk bemutatni, példát mutatva arra, hogy milyen pozitív hasznosulása lehet, ha egy tananyag (jelen esetben történelem tárgy) elsajátításához, komplex megismeréséhez az iskola a múzeummal partnerségben, korosztályhoz igazodva működik együtt, illetve bemutatom, hogy a történelmi események hogyan ékelődhetnek be kulturális közegbe és hogyan teremthetnek kulturális értékeket. A témahét helyi identitás-erősítő szerepe mellett kiemelten fontos, hogy a fiatalok tudatába legyenek lakóhelyük múltjának eseményeivel, megismerjék a város történelmét, büszkék legyenek hajdú múltjukra, értékeikre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Múzeumok Éjszakája 2025 proketterv és megvalósulása a Szabó Magda EmlékházbanPerla, Erzsébet; Keményfi, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat a Múzeumok Éjszakája 2025 pojekttervet és annak megvalósulását mutatja be a Szabó Magda Emlékházban a Jókai 200 emlékévhez kapcsolódva. A Kulturális és Innovációs Minisztérium győztes pályázatának keretén belül kivitelezett színes programokat – a szerződésben vállaltak szempontjai szerint – követi nyomon. A tárlatvezetések után a látogatók egy része önkéntesen kérdőívet töltött ki, és ennek az elemzése került egy fejezetbe. A látogatószámok összevetése is megjelenik benne: azt vizsgálva, hogy az éves összlátogatószámnak hány százalékát adja a Múzeumok Éjszakája program. Közben hangsúlyozott, hogy az intézmény a kulturális turizmusba tartozó jelentős desztináció.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Hortobágyi Lovasnapok története és a lokális identitás megőrzére gyakorolt hatásának vizsgálataNagy , Zsófi; Prof. Dr. Keményfi , Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom célja tehát a Hortobágyi Lovasnapok objektívabb, kutatói szemszögből való vizsgálata. Kutatásom azon hipotézis feltárásából indult, mely szerint a szocialista államberendezkedés által létrehozott állami gazdaságok pozitív hatással voltak a magyar lovassport fejlődésére, miáltal nemzetközi viszonylatban is jó eredményeket tudtak elérni. Minden lovas szakágban (díjugratás, díjlovaglás, lovastusa és fogathajtás) megmérettették magukat a magyar lovasok egyéni és csapat szinten, Európa és világbajnokságokon, még az Olimpián is egészen 2002-ig. A Hortobágyi Lovasnapok nem csak és kizárólag a lovassportról szólt, ahogy már korábban említettem az elindulásától kezdve, sőt előtte a Debreceni Lovasnapokon és egyéb lovasparádékon is felvonultatták a “népi hagyományokhoz” köthető táncokat. Tehát minden évben volt folklórműsor, amit a debreceni néptáncegyüttesek biztosítottak. Dolgozatomban tehát fontosnak tartom a Hortobágyhoz kapcsolódó hagyományokat, népszokásokat is ismertetni, mivel ezek is szerves részét képezték a Hortobágyi Lovasnapok bemutatóinak. Továbbá ennek is köszönhető, hogy a Garai, Ventel, Blága, Kordás, Bordás, Szilvási családok pásztordinasztiának számítanak napjainkban. Apáról fiúra öröklődik jelenleg is az évszázados múltra visszatekintő mesterségek tudásbázisa.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Értékteremtés és fenntarthatóságKelemenné Szelekovszky , Beáta; Cseri , Miklós; DE--Bölcsészettudományi KarLeányfalu Hely- és Irodalomtörténeti Kiállítóhelye, a Faluház, a Ravasz László Könyvtár, és a Ravasz László Emlékház között létrejött szinergia érezhető vált mindennapjainkban. Az intézmények egymást erősítik, segítik egymás munkáját, pozitívan hatnak egymásra, támogatva egyúttal a racionalizált gazdálkodást is. A stratégia a jövőben sem változhat abban a tekintetben, mint összevont, közművelődési, kulturális és gazdasági egységként történő működtetés, hiszen emberi-, tárgyi erőforrásaink korlátozottak, és a fentebb hangsúlyozott átjárhatóság hiányában a helyi közösség igényeinek kielégítése csorbulna, továbbá a külső források bevonása sem lehetne olyan hatékony, mint napjainkban. A következő évek fókuszában a megváltozott jogi-gazdasági környezethez alkalmazkodó, korszerű, gazdasági szemléletű üzemeltetés kerül. A kulturális jövőképünk az értékteremtés, a szakmaiság és a fenntarthatóság integrációja. Olyan módon kell üzemeltetni a helyi közművelődési, közgyűjteményi feladatellátást biztosító intézményeket, hogy azok lényege, a fontos értékek ne sérüljenek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szabadtéri múzeumok és a demenciaprogramok kapcsolataTóth, István Imre; Dr. Sári, Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat bemutatja a szabadtéri muzeológia kapcsolatát a demenciaprogrammal. Szó esik a demenciáról, a demenciaprogramról, emellett bemutatásra kerülnek azok a szabadtéri muzeális intézmények hazai és nemzetközi példái, amelyeknek van demenciaprogramjuk. A példáknál kiemeltem a jógyakorlatokat, hasznos elemeket. A dolgozat vizsgálja, hogy a demenciaprogram által megváltozik-e a szabadtéri múzeumok társadalomban betöltött szerpe. Bemutatok két általam kidolgozott új típusú demenciaprogramot. A kutatási eredmények és példák alapján saját intézmény számára is kidolgoztam a múltidéző foglalkozásoknak szánt tér koncepcióját is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Közösségre alapozva…Szathmáry, Dóra; Cseri, Miklós; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban egy székelyföldi tájház tervét fogalmazom meg. Kiindulópontom a múzeum mint közösségi tér gondolata volt, így írásomban elsősorban arra fókuszálok, hogy hogyan, milyen szempontok figyelembevételével érdemes létrehozni egy erdélyi tájházat annak érdekében, hogy az ne csupán egy ritkán látogatott, sokadik tájház, hanem egy élettel teli múzeumi intézmény legyen. Dolgozatom egy szakirodalmi áttekintéssel, majd a tájház helyszínéül választott település, Nagymedesér bemutatásával kezdődik. Ezt követően felvázolom, hogy a kutatásaim alapján a tájházba milyen tematikájú kiállításokat képzelek el, és arra is kitérek, hogy milyen előnyei és hátrányai lehetnek annak, hogy egy meglévő tájház fejlesztése helyett egy teljesen új intézmény felépítésében gondolkodom. Szó esik a közösség bevonásának lehetséges módjairól, valamint a terepre jellemző társadalmi problémákról, illetve arról, hogy ezekre milyen megoldásokat tud biztosítani a tájház – mint a társadalom szolgálatában álló intézmény. A dolgozat további részében közönségprogramok mellett múzeumpedagógiai foglalkozásokra teszek javaslatot, majd felsorolok olyan ismeretátadási módokat, amelyeket megvalósíthatónak tartok a településen, és amelyek hozzájárulnak a pozitív múzeumélményhez. Végül kiétrek a tájházban alkalmazható marketinglehetőségekre is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Régi tárgyak világaWutsch, Anna; Keményfi, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarNapjainkban népszerűek a különböző stílusú igényes enteriőrökkel foglalkozó nyomtatott és elektronikus tartalmak, amellyel az ingatlan használója az "otthonosság" általa érvényesnek vélt fogalmát jeleníti meg. Ugyancsak népszerűek a többnyire fokozatos megvalósítás lehetőségét kínáló és ezen igények által aktívan működő régiségpiacok. Az itt fellelhető tárgyak általában kikerülnek a nyilvános terekből, kisebb-nagyobb "néma" gyűjtemények részeivé válnak. Dolgozatomban bemutatom a jelentősebb vásárokat és szerepüket Debrecen történetében, valamint Észak- és Kelet-Magyarország jelentősebb régiségvásárait, kialakulásukat, az ott árusítók és vevők motívációit. Főbb vonalaiban vázolom a gyűjtők és kereskedők tárgyakhoz és gyűjteményekhez kapcsolódó attitűdjének főbb jellemzőit. Részletes és félig struktúrált interjúk keretében bemutatom egyes régiségkereskedők - akik általában gyűjtők is egyben - gyűjteményeinek a kialakulását, foglalkozok a gyűjtemények nyitottá tételi lehetőségeivel. Néhány gondolat erejéig kitérek az "amatőr" gyűjtemények múzeumi definícióba való illeszthetőségére. Ez ma még nyitott kérdés a szaktudomány számára is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Múzeumok és a fenntarthatóság Fenntarthatóság megjelenése a múzeumpedagógiai gyakorlatbanSzilágyi, Petra; Sári, Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a múzeumok és a fenntarthatóság kapcsolatát szeretném bemutatni. A múzeumok szerepének és feladatainak területeit vázolnám fel a fenntarthatósági célok elérésé érdekében. Az Agenda 2030 dokumentumban megfogalmazott 17 Fenntarthatósági Fejlődési Cél-ból kiindulva az erre irányuló tevékenységek megjelenés a múzeumi területeken, kiemelten a múzeumpedagógia területén. Társadalmi és környezeti fenntarthatóság a múzeumi és a múzeumpedagógiai foglalkozásokon és a programokban.