Hallgatói dolgozatok (Néprajzi Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Néprajzi Tanszék hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 239)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Fotógyűjteményének történeteKikilai, Zsanett Sára; Szabó, Henriett; DE--Bölcsészettudományi KarA szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) Fotógyűjteményének történetét feldolgozó kutatás. Tartalmazza a skanzen, mint múzeumtípus kialakulásának és a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak a történetét is. Fókuszában azonban a Fotógyűjtemény áll. Miként vált saját gyűjteménnyé, hogyan alakult ki, kik dolgoztak és dolgoznak vele, hol helyezkedett el és mi jellemzi ma? Ezt a kezdeti, kialakulástól számító időktől kezdve mutatja be, a gyűjteményezéssel és nyilvántartással együtt. A folyamatot és történetet az 1960-as évek végétől egészen napjainkig tárja fel és írja le, mellékletekkel ellátva. A dolgozat anyagának alapját számos múzeumi szakemberrel és dolgozóval készített interjúbeszélgetés adja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A csornai és Csorna környéki menyecskekendők vizsgálataPapp, Bernadett Kitti; Nagy, Éva; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a csornai és Csorna környéki menyecskekendőket vizsgáltam öltés-, díszítéstechnika és mintakincs tekintetében. Több hipotézist is felállítottam a kutatás megkezdése előtt, ezeket volt célom igazolni vagy cáfolni. A felsorolt szempontok alapján különítettem el a csornai menyecskekendőkre jellemző jegyeket. Mindemellett kitértem a hímzések jelenlegi helyzetére a településen és annak környezetében is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Lorencz-rönkházSzendrei, Dóra Júlia; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a Szabadtéri Néprajzi Múzeum 20. századi épületegyüttesébe tervezett, áttelepítés előtt álló kiállítási épületét mutatom be, amely tárgyi anyagának első részlete 2021 őszén, második részlete pedig 2022 őszén került be a múzeum gyűjteményébe. A műtárgyállomány a Szentendrei-szigetről, azon belül is Kisorosziból származik. A kiállítás alappillére az az 1976-ban épült rönkház, amelyet Lorencz József (1925–2020) és barátai építettek fel. Lorencz József a Baktay Ervin (1890–1963) által az 1931-ben alapított Dunai Indiánok Törzs tagja volt, sokszor csak Sastoll néven említették. Az indián kultúra és szokások iránti nagyfokú érdeklődésének és szeretetének köszönhetően készült el a fent említett ház.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Roma reprezentációk a rendszerváltást megelőző, illetve követő dokumentumfilmekbenEcsedi, Borbála; Szabó, Henriett; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom célja, a rendszerváltást megelőző és azt követő dokumentumfilmek összevető elemzése a bennük megjelenő a roma reprezentációk szempontjából. Egyik kiemelt kutatási célom a filmekben megjelenő családi, munkaügyi kérdések, és a kulturális gyakorlatok feltárása, néprajzi szemléletű elemzése volt Célom volt feltárni a 70'-es években kibontakozó társadalmiasított filmkultúra hatásait és az akkor újonnan megalakuló szociológiai filmcsoportot övező politikai, és társadalmi szerkezetet. A dolgozat kitér a rendszerváltás gazdasági és társadalmi következményeire a romákat illetően. Kitér azokra a strukturális problémákra és folyamatokra amelyek a Kádár-korszakban és a rendszerváltást követő évtizedben sem kerültek megoldásra. Feltárja az ok-okozati összefüggéseket a korszakok politikai döntései, és a romák társadalmi pozíciójának változásai között.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Rokonsági rendszerek vizsgálata a XIX. század második felében VámosújfalubanGyörgy, Laura; Kavecsánszki , Máté; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom a rokonsági rendszerek, a vegyesházasság, a párválasztás és a keresztszülőválasztás témáját foglalja magában melyet egy kis zempléni település, Vámosújfalu kapcsán vizsgáltam. A falu rokonsági rendszereit 1870 és 1910 között kutattam, az anyakönyvi bejegyzéseken keresztül. A településsel kapcsolatban annak történeti háttere, földrajzi környezete, néveredete, lakosai és azok vallása is bemutatásra kerül. Kutatásom során többek között arra jutottam, hogy Vámosújfalu lakosainak életében az exogámia dominált, ami a feltételezésemnek megfelelt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az újjáéledő nemezművesség NádudvaronŐsz, Márton; Keményfi, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarHogyan éled fel a nemezművesség Nádudvaron? Tanítványok tucatjai által. Azok által, akik elsajátítják ezt az ősi mesterséget, hogy aztán kézműves foglalkozásokon, vásárokon, mesterség bemutatókon és táborokban megtanítsanak egy-egy fogást például, hogy hogyan kell nemezlabdát, ülőpárnát, nemezékszert stb. készíteni. A tanítványok a gondos elméleti és gyakorlati oktatásnak köszönhetően el tudják mesélni egy nemezlabda gyúrása közben az érdeklődő közönségnek, hogy honnan indult a nemezművesség története, milyen csodálatos régészeti anyagok kerültek elő a nemezeléssel kapcsolatban, melyik juhfajta szőre az, amelyből épp egy nemezlabdát gyúrnak. Beszélni tudnak arról, hogy a kínaiak a hunok lakta vidéket úgy nevezték, hogy a nemez földje, a debreceni Csapó utca a nevét pedig a szűrcsapókról kapta. De egy nádudvari tanítvány, ha felkérik egy türkmen takaró elkészítésére egy táborban, akkor el tudja mondani, hogy az adott minta, melyet a nemeztakaróba épp begyúrnak, az mit szimbolizál: az eget, a földet vagy a kettő közötti világot. Mind ehhez szükség volt arra, hogy elhivatott kézműves szakemberek életre hívják a nádudvari szakiskolát, amely a hivatalos oktatási rendszerbe illeszkedve a gyakorlati tudáson túl szakmai végzettséget is ad, megőrizve ezáltal az utókor számára ezt a páratlan mesterséget.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Szennai Skanzen ökomúzeumi fejlesztése, rekoncepcionálásaFarkas, Gergely; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat bemutatja a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tagintézményeként működő Szennai Skanzen közép és hosszútávú fejlesztéséhez kapcsolódó múzeumi kiállítás koncepciót. A tervezés egyik fő komponense a somogyi recens pásztorkultúra terepi kutatása, másik az ökomúzeumok fogalmához kapcsolódó 2022-es franciaországi tanulmányút volt, ahol a szakmai látogatás fókuszában Bretagne-i ökomúzeumok interpretációs gyakorlata állt. A dolgozat kiemelten foglalkozik a francia eredetű ökomúzeum terminussal és annak a magyar múzeumstruktúrába adaptálhatóságával. Az ökomúzeumi jelleget választva a Szennai Skanzen a hazai múzeumi világban egyedülálló, új múzeumtípust hoz létre. Az ökomúzeumi küldetés mentén, amely a természeti és kulturális örökség minden formáját magában foglalja, kiemelten a táj és ember kapcsolata kerül bemutatásra. Az új egység nemcsak kiegészíti, hanem magyarázza, értelmezi is az ott bemutatott tartalmakat. A fejlesztés hatására teljes kontextusában értelmezhetővé válik a zselici paraszti társadalom és annak hagyományai, amely új utakat nyit a múzeum előtt, segítve a helyi turisztikai környezetbe való beágyazottságát. Az új fejlesztések tervezésekor az egyik alapelv, hogy a múzeum területén a zselici ökológiai rendszert modellezi. Az ökomúzeumi koncepcióban a helyi hagyományos természeti és kulturális örökség megőrzése, kutatása, gyűjtése, értelmezése és bemutatása áll a fókuszban, módszertana a modellező ökológiai tájgazdálkodás. A múzeum természeti szövetébe ágyazva mutatja be a zselici embert, kiemelten annak hagyományos ökológiai tudását, összekapcsolva a tájból származó (erdei, rét, legelő) haszonvételekkel. A bemutatás során a kapcsolat a táj és az ember között a természet, a táj által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások (pl. tájkép, rekreáció, élelmiszer, oktatás, területgondnokság, élőhely és biodiverzitás) lennének. Az új kiállítás célja a táj és a természethez kötődő kultúra elvont fogalmának bemutatása, a paraszti környezetkultúra előtérbe helyezése, a gondolkodásmód és ezzel egyszerre a fenntarthatóság fontosságának hangsúlyozása. Fontos, hogy a szemlélet mentén egy szintre kerüljenek a műtárgyak, a folklór, a természeti elemek értékei és azok bemutatása. Ahhoz, hogy az ökomúzeumi koncepció teljessé váljon, szükséges a helyi közösségek kulturális örökségének erőteljes jelenléte az interpretációs gyakorlatban. A dolgozat röviden bemutatja a Szennai Skanzen történetét, a Zselic tájtörténetét és tájgazdálkodását, és természetrajzát. Értelmezi egyfajta magyar ökomúzeum definícióját, és a múzeumot, mint gazdálkodó egységet, tájmodellt mutatja be. A koncepció kibontásánál részletesen foglalkozik a jelenlegi múzeum természeti területének fejlesztésével. A központi téma a hagyományos pásztoroló legeltetéses tájgazdálkodás, amin keresztül bemutatja a zselici ember tájhasználatát, szemléletét. Az új kiállításegységek között megtalálható egy juhakol, egy látogatható legelő, a hegyközség présházakkal, egy ökológiai tanösvény, egy kanásztanya és disznólegelő, egy védett kaszálórét és egy a kultúrális ökoszisztéma szolgáltatásokat néprajzilag bemutató etnoökológiai kiállítás is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Tűz és jég dala néprajzi stílusú elemzése és helye a modern mitológiák világábanHorváth, Levente; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarA tűz és jég dala regények elemzése. A dolgozat 50 oldal terjedelmű. Megjelenése 2024.04.15.Elemzés kérdéssor alapjánTétel Korlátozottan hozzáférhető Az Ajaki római katolikus egyház ünnepi szokásaiSarkadi, Gábor; Keményfi, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom célja hogy bemutassa az ajaki római katolikus egyház 20 század szokásait és azok változásait napjainkban. A kutatásom során primer és szekunder kutatást is alkalmaztam. A kutatásaim során a szakirodalmi feldolgozás mellett anyakönyvi forrásokat és miserend hirdetéseket is felhasználtam. Az interjúk elkészítése során arra törekedtem hogy jelenleg vagy korában ott élő családokon keresztül bemutassam a felekezet szokásait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Emlékezeti alakzatok Kunhegyes és Bácsfeketehegy testvér-települési kapcsolatának tükrébenSzentpéteri, Flóra; Lukácsné Marinka, Melinda; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom témája, az emlékezeti alakzatok bemutatása Kunhegyes és Bácsfeketehegy testvértelepülési kapcsolatán keresztül. A kutatás bemutatja milyen szerepe volt a testvértelepülési kapcsolatnak a két település életében. A redemptió hatására, a Kunhegyesről kitelepült emberek által alapított település lakói mit őriztek meg hagyományaikból és kultúrájukból az eltelt idő alatt. Valamint, hogy az újkori kapcsolatfelvétel hogyan befolyásolta, esetleg erősítette ezeket, és hogyan formálták ezt a kapcsolatot, például a 21. századi lehetőségek (a könnyebb elérhetőség az online felületeken). Megállapítható, hogy a közös gyökereknek köszönhetően egy különleges, intenzívebb viszonyról beszélhetünk, hiszen a formális kapcsolatokon túlmutató személyes érintettségek jelennek meg benne és egészülnek ki az újabb csatlakozó generációknak köszönhetően is. Ebből következően válhatott a kapcsolat tartósabbá és fontosabbá, mint más testvértelepülési kapcsolatok, amelyeket Kunhegyes igyekezett kialakítani az elmúlt időben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kézműves jellegű alkotótevékenység a HajdúságbanDoedens, Eszter; Keményfi, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a népi iparművészet mai megnyilvánulásait vizsgáltam a Hajdúság területén a szövéssel foglalkozó kézművesek körében. Kutatásom célja az volt, hogy egy bizonyos irányvonal jellemzőit (alkotási motivációit, ihletforrásait, célkitűzéseit, magát az alkotófolyamatot) feltérképezzem. Vizsgálataim során leginkább arra kerestem a választ, hogy ezen irányzatnak miben rejlik az egyedisége, amely által a hagyományos szőtteskultúrában gyökerező, ugyanakkor a mai kor igényeire is reflektáló alkotások látnak napvilágot. Épp ezért nem elsősorban a tárgyi anyag részletes elemzésére törekedtem, hanem ezt is annak szolgálatába állítottam, hogy a kézműves alkotók külső és belső mozgatórugóit, forrásait és célkitűzéseit minél behatóbban megismerjem. Mindezek felméréséhez az interjú műfaját alkalmaztam, melynek segítségével a téma mélységében történő feltárását céloztam meg. Dolgozatomat a kutatások során rögzített képanyag egészíti ki. Az ebben szereplő tárgyak hűen tükrözik alkotóik esztétikai ízlését, világlátását, értékrendjét, identitási síkjait. Kutatásom során tehát nem csupán egy jelenség, folyamat külső leírására, hanem elsősorban az ezek mögött meghúzódó belső logika feltérképezésére törekedtem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Múzeum, mint az érzelmek kuratóriumaLénárt, Tamás; Sári, Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarA muzeális intézmények már nem csupán a tudás tárházai. Lassan merült fel a múzeumokban a látogatói érzelmek figyelmebevétele, de mára már olyan intézmények is vannak, amelyek pusztán egyetlen egy érzelem köré szerveződnek. A múzeumi gyakorlat átalakulásával, a kurátor szerepköre is megváltozott, felelőssége megsokszorzódott és képzettségéne is szerteágazódott. A művészeti múzeumok, amelyek gyűjteményei tele vannak az emberiség történeteivel a világ minden tájáról, jó helyzetben vannak ahhoz, hogy létfontosságú szerepet játszanak abban, hogy az emberek megértsék egymást, egy jól megszervezett múzeumi látogatás pedig a figyelmet is képes meggyógyítani és elmélyíteni. Az érzelmek a múzeum területén egy olyan kutatási terület, amely még további tanulmányozására és elméleti kidolgozására vár.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egyházi ünnepek a népi hagyományban a Tápió-vidéken: A húsvéti ünnepkör szokásainak vizsgálata és hasznosítása a múzeumpedagógiai folyamatbanVonnák, Erika; Batári, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatom a húsvéti ünnepkör témáját járja körül, lakóhelyem térségében a Tápió-vidéken, Pest megye déli részének egyes településein. Jelen dolgozatom célja, hogy bepillantást nyújtson a térség népi és hagyományőrző ünnepeinek szokásvilágába. Kutatásaim alapját saját gyűjtéseim alkotják. Meghatározó részei ennek a személyes beszélgetések során nyert adatok, információk. A kutatásom célcsoportjai a térségben élő, múltjáról, szokásairól, emlékeiről szívesen beszélő és azokat jól ismerő kistérségi lakosok voltak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fényképkorpusz és családtörténet BudakeszinMátyus, Krisztina; Németh, Szandra; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom tárgyai olyan fényképek, amelyek személyes történet elmesélése mentén az identitás meghatározásában nagyon fontos, segítő tárgyakként jelennek meg. Az elmúlt harminc évben figyelmem a fotográfia sokrétű megismerésével töltöttem. Olyan tárgyakként tekintek a fényképekre, amelyek képesek a jelen pillanatát a jövő számára az ember életét megragadható időbeli történetben megismerhetővé tenni. Mindenki gyermekként kezdi életét és szívesen emlékezik vissza erre a korszakra később is. Számomra meghatározó élmény volt, amikor Nagymamival, a lecsukós szekrény bonbonos dobozaiból előkúsztak a régi történetek. Nekem ezek a történetek voltak a Mesék. Varázslatos múltidézős délelőttök, amit nagyanyám csillogó szemén keresztül látva élveztem a leginkább. Számomra időutazás a jelen kutatás tárgyát képző találkozás és az itt rögzített interjú sokszínű, gazdag történet-szövete, a múlt látszatai a jelen megélésével. Ám amitől igazán izgalmassá válik ez a történet, az a fotografikus gondolkodás tettenérése, és a ráismerés a képnézés és az epizódok felidézésének fragmentált, ugyanakkor összefüggésekkel teli horizontjára. Történetiségében egy személyes élettörténeten keresztül találhatunk rá a XX. század történelmi eseményeire és azok egyéni élettörténetre gyakorolt hatására. Az itt bemutatott nézőpont Dobos Lászlóné Kata született Fischer Kata Budakeszin élő hölgy fotókorpuszának kezdeti kutatása lehet csak. Első lépés egy átfogó elemzés igényével, de szerény első lépés csupán.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A népzene és a néptánc hagyományőrzése DerecskénTóth, Judit Anna; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a népzene és a néptánc hagyományőrző tevékenységét mutatja be egy Hajdú - Bihar megyei településen, Derecskén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Szentendrei római kori Villa Rustica hasznosítási és kiállítási terve a Szabadtéri Néprajzi MúzeumbanFitos, Gábor; Cseri, Miklós; DE--Bölcsészettudományi KarA Szentendrei római kori Villa Rustica hasznosítási és kiállítási terve a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban című záródolgozati munkámban hasznosítási és kiállítás forgatókönyvet készítettem el.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Örökségkonstrukciók és múzeumi reprezentáció - a molnárkalács borsodnádasdi hagyományaArkhely, Fruzsina; Nagyné Batári, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarZáródolgozatom egy olyan problémafelvető írás, amelyben a jelenleg is zajló Örökségkonstrukciók kortárs közösségi színtereken – identitás, emlékezet, reprezentáció című OTKA kutatással kapcsolatos kérdéséket fogalmazok meg Kutatásomban arra keresem a választ, hogy a borsodnádasdi molnárkalács hagyománya milyen mértékben képes hozzájárulni a település fejlesztéséhez, a lakossági identitás és a közösségi összetartozás megerősítéséhez. Egy változásvizsgálat keretében szeretném megfigyelni, hogy hogyan befolyásolja az említett folyamatokat az elem szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére való felvétele. A molnárkalács borsodnádasdi hagyománya 2012-ben nyert felvételt a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. A molnárkalács sütés több településen ismert, viszont annak köszönhetően, hogy Borsodnádasdon Lemezgyár üzemelt, itt maradt fenn a legtöbb sütővas. A rendszerváltozást követően a település lakosságának mindennapi megélhetési forrását és identitásának alapját jelentő gyár bezárt. Ekkor fogalmazódott meg az igény egy újfajta identitás megkonstruálására. A település lakosai a molnárkalács sütés hagyományán keresztül elkezdték újradefiniálni önmagukat, bízva abba, hogy segíthet a város gazdasági életének fellendítésében is. Az általam kutatni kívánt örökségelem nagyon komplex, hiszen egyszerre érinti a szellemi, a tárgyi és az ipari örökség területeit. Ezzel párhuzamosan a vizsgálatom fókuszában az is szerepel, hogy a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékének nagy közösségében milyen helyet foglal el Borsodnádasd közössége, és a Skanzen által rendezett szellemi kulturális örökség rendezvények hogyan hatnak a közösségi identitásra, az örökségelem jelentőségének helyi tudatosítására, illetve milyen hatással van a résztvevőkre a más örökségközösségekkel való kapcsolattartás.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A koronavírus hatása a görögkatolikus liturgiákraMezei, Tibor; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarA célom a kutatásommal olyan szokásokat és hagyományokat keresni, amik a koronavírus járvány alatt ékelődtek be a meglévő szokásvilágba, vagy éppen kikoptak, esetleg módosultak. Továbbá, szeretnék rálátást nyerni arra, hogy a templomok látogatottsága istentiszteleti alkalmak esetén történt-e változás. Ez egy jelen kutatás, aminek továbbá célja vizsgálni azt, hogy egy világjárvány milyen hatással lehet a spiritualitásra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Multietnikus közösség vizsgáláta Abaújban, a Rozmaring Néptáncegyüttes és Hagyományőrző Csoport bemutatásán keresztül (PDF, Titkosított)Bertová, Lucia Fanni; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarAz abaújszinai Rozmaring Néptáncegyüttes befolyásoló erejének vizsgálata egy multietnikus közösségben. A dolgozatban szó esik a magyar kissebbség helyzetéről a II. világháborút követően, majd az 1949-es évi enyhülések következtében megalakult táncsoport élete kerül bemutatásra. A magyar nyelv, hagyományok és identitás őrzéséért nap, mint nap fáradhatatlanul dolgozó egyéniségek is elmítést kapnak, végezetül, a település szokásairól, azokon végbement változásokról ad leírást dolgozatom.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Emléksarok a Mátraházai Honvéd Üdülő létrejöttérőlKáplár, Zsolt; Sári, Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarA trianoni Magyarország a békeszerződés értelmében elvesztette tradicionális hegyvidéki üdülőit, ugyanakkor az igény a magaslati levegő nyújtotta gyógyulás és pihenés, kikapcsolódás lehetőségére a szűkebb határok között is megvolt. Ennek a ténynek köszönhető, hogy az addig háborítatlan Mátrát elkezdték felfedezni, és az 1920-as évek második felében megjelentek az első mátrai turistaházak, majd üdülők. Ebbe a sorba illeszkedik a Honvédség Jóléti Alap által épített mátraházai Vak Bottyán Honvédtiszti Magaslati Üdülő is, melyet Kaplonyi László okleveles építészmérnök tervei alapján 1932–1933-ban építettek. Magaslati levegőjével és egész éves nyitvatartásával különlegesnek számított a többi honvédségi üdülőhöz képest, melyek inkább a tópartokra koncentrálódtak. Az üdülő 6 hektáros területét a kiszolgáló épületekkel az 1940-es évekre sikerült belakni. Az üdülő 90 éve áll a honvédség tulajdonában és szolgálatában, amelyre az intézmény üzemeltetői rendkívül büszkék, és a főépületbe egy emléksarok megtervezésére kérték fel a Hadtörténeti Múzeumot. Az emléksarok az intézmény történetének említett első évtizedét igyekszik bemutatni archív fényképek és tervrajzok segítségével, illetve Kaplonyi László életútját az építész gazdag hagyatékának és a család aktív segítségének köszönhetően. A dolgozat ennek a kamarakiállításnak a koncepciótervét dolgozza ki.