Hallgatói dolgozatok (Néprajzi Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Néprajzi Tanszék hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 230)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Emlékezeti alakzatok Kunhegyes és Bácsfeketehegy testvér-települési kapcsolatának tükrébenSzentpéteri, Flóra; Lukácsné Marinka, Melinda; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom témája, az emlékezeti alakzatok bemutatása Kunhegyes és Bácsfeketehegy testvértelepülési kapcsolatán keresztül. A kutatás bemutatja milyen szerepe volt a testvértelepülési kapcsolatnak a két település életében. A redemptió hatására, a Kunhegyesről kitelepült emberek által alapított település lakói mit őriztek meg hagyományaikból és kultúrájukból az eltelt idő alatt. Valamint, hogy az újkori kapcsolatfelvétel hogyan befolyásolta, esetleg erősítette ezeket, és hogyan formálták ezt a kapcsolatot, például a 21. századi lehetőségek (a könnyebb elérhetőség az online felületeken). Megállapítható, hogy a közös gyökereknek köszönhetően egy különleges, intenzívebb viszonyról beszélhetünk, hiszen a formális kapcsolatokon túlmutató személyes érintettségek jelennek meg benne és egészülnek ki az újabb csatlakozó generációknak köszönhetően is. Ebből következően válhatott a kapcsolat tartósabbá és fontosabbá, mint más testvértelepülési kapcsolatok, amelyeket Kunhegyes igyekezett kialakítani az elmúlt időben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kézműves jellegű alkotótevékenység a HajdúságbanDoedens, Eszter; Keményfi, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a népi iparművészet mai megnyilvánulásait vizsgáltam a Hajdúság területén a szövéssel foglalkozó kézművesek körében. Kutatásom célja az volt, hogy egy bizonyos irányvonal jellemzőit (alkotási motivációit, ihletforrásait, célkitűzéseit, magát az alkotófolyamatot) feltérképezzem. Vizsgálataim során leginkább arra kerestem a választ, hogy ezen irányzatnak miben rejlik az egyedisége, amely által a hagyományos szőtteskultúrában gyökerező, ugyanakkor a mai kor igényeire is reflektáló alkotások látnak napvilágot. Épp ezért nem elsősorban a tárgyi anyag részletes elemzésére törekedtem, hanem ezt is annak szolgálatába állítottam, hogy a kézműves alkotók külső és belső mozgatórugóit, forrásait és célkitűzéseit minél behatóbban megismerjem. Mindezek felméréséhez az interjú műfaját alkalmaztam, melynek segítségével a téma mélységében történő feltárását céloztam meg. Dolgozatomat a kutatások során rögzített képanyag egészíti ki. Az ebben szereplő tárgyak hűen tükrözik alkotóik esztétikai ízlését, világlátását, értékrendjét, identitási síkjait. Kutatásom során tehát nem csupán egy jelenség, folyamat külső leírására, hanem elsősorban az ezek mögött meghúzódó belső logika feltérképezésére törekedtem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egyházi ünnepek a népi hagyományban a Tápió-vidéken: A húsvéti ünnepkör szokásainak vizsgálata és hasznosítása a múzeumpedagógiai folyamatbanVonnák, Erika; Batári, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatom a húsvéti ünnepkör témáját járja körül, lakóhelyem térségében a Tápió-vidéken, Pest megye déli részének egyes településein. Jelen dolgozatom célja, hogy bepillantást nyújtson a térség népi és hagyományőrző ünnepeinek szokásvilágába. Kutatásaim alapját saját gyűjtéseim alkotják. Meghatározó részei ennek a személyes beszélgetések során nyert adatok, információk. A kutatásom célcsoportjai a térségben élő, múltjáról, szokásairól, emlékeiről szívesen beszélő és azokat jól ismerő kistérségi lakosok voltak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fényképkorpusz és családtörténet BudakeszinMátyus, Krisztina; Németh, Szandra; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom tárgyai olyan fényképek, amelyek személyes történet elmesélése mentén az identitás meghatározásában nagyon fontos, segítő tárgyakként jelennek meg. Az elmúlt harminc évben figyelmem a fotográfia sokrétű megismerésével töltöttem. Olyan tárgyakként tekintek a fényképekre, amelyek képesek a jelen pillanatát a jövő számára az ember életét megragadható időbeli történetben megismerhetővé tenni. Mindenki gyermekként kezdi életét és szívesen emlékezik vissza erre a korszakra később is. Számomra meghatározó élmény volt, amikor Nagymamival, a lecsukós szekrény bonbonos dobozaiból előkúsztak a régi történetek. Nekem ezek a történetek voltak a Mesék. Varázslatos múltidézős délelőttök, amit nagyanyám csillogó szemén keresztül látva élveztem a leginkább. Számomra időutazás a jelen kutatás tárgyát képző találkozás és az itt rögzített interjú sokszínű, gazdag történet-szövete, a múlt látszatai a jelen megélésével. Ám amitől igazán izgalmassá válik ez a történet, az a fotografikus gondolkodás tettenérése, és a ráismerés a képnézés és az epizódok felidézésének fragmentált, ugyanakkor összefüggésekkel teli horizontjára. Történetiségében egy személyes élettörténeten keresztül találhatunk rá a XX. század történelmi eseményeire és azok egyéni élettörténetre gyakorolt hatására. Az itt bemutatott nézőpont Dobos Lászlóné Kata született Fischer Kata Budakeszin élő hölgy fotókorpuszának kezdeti kutatása lehet csak. Első lépés egy átfogó elemzés igényével, de szerény első lépés csupán.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Múzeum, mint az érzelmek kuratóriumaLénárt, Tamás; Sári, Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarA muzeális intézmények már nem csupán a tudás tárházai. Lassan merült fel a múzeumokban a látogatói érzelmek figyelmebevétele, de mára már olyan intézmények is vannak, amelyek pusztán egyetlen egy érzelem köré szerveződnek. A múzeumi gyakorlat átalakulásával, a kurátor szerepköre is megváltozott, felelőssége megsokszorzódott és képzettségéne is szerteágazódott. A művészeti múzeumok, amelyek gyűjteményei tele vannak az emberiség történeteivel a világ minden tájáról, jó helyzetben vannak ahhoz, hogy létfontosságú szerepet játszanak abban, hogy az emberek megértsék egymást, egy jól megszervezett múzeumi látogatás pedig a figyelmet is képes meggyógyítani és elmélyíteni. Az érzelmek a múzeum területén egy olyan kutatási terület, amely még további tanulmányozására és elméleti kidolgozására vár.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A népzene és a néptánc hagyományőrzése DerecskénTóth, Judit Anna; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a népzene és a néptánc hagyományőrző tevékenységét mutatja be egy Hajdú - Bihar megyei településen, Derecskén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Örökségkonstrukciók és múzeumi reprezentáció - a molnárkalács borsodnádasdi hagyományaArkhely, Fruzsina; Nagyné Batári, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarZáródolgozatom egy olyan problémafelvető írás, amelyben a jelenleg is zajló Örökségkonstrukciók kortárs közösségi színtereken – identitás, emlékezet, reprezentáció című OTKA kutatással kapcsolatos kérdéséket fogalmazok meg Kutatásomban arra keresem a választ, hogy a borsodnádasdi molnárkalács hagyománya milyen mértékben képes hozzájárulni a település fejlesztéséhez, a lakossági identitás és a közösségi összetartozás megerősítéséhez. Egy változásvizsgálat keretében szeretném megfigyelni, hogy hogyan befolyásolja az említett folyamatokat az elem szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére való felvétele. A molnárkalács borsodnádasdi hagyománya 2012-ben nyert felvételt a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. A molnárkalács sütés több településen ismert, viszont annak köszönhetően, hogy Borsodnádasdon Lemezgyár üzemelt, itt maradt fenn a legtöbb sütővas. A rendszerváltozást követően a település lakosságának mindennapi megélhetési forrását és identitásának alapját jelentő gyár bezárt. Ekkor fogalmazódott meg az igény egy újfajta identitás megkonstruálására. A település lakosai a molnárkalács sütés hagyományán keresztül elkezdték újradefiniálni önmagukat, bízva abba, hogy segíthet a város gazdasági életének fellendítésében is. Az általam kutatni kívánt örökségelem nagyon komplex, hiszen egyszerre érinti a szellemi, a tárgyi és az ipari örökség területeit. Ezzel párhuzamosan a vizsgálatom fókuszában az is szerepel, hogy a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékének nagy közösségében milyen helyet foglal el Borsodnádasd közössége, és a Skanzen által rendezett szellemi kulturális örökség rendezvények hogyan hatnak a közösségi identitásra, az örökségelem jelentőségének helyi tudatosítására, illetve milyen hatással van a résztvevőkre a más örökségközösségekkel való kapcsolattartás.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Multietnikus közösség vizsgáláta Abaújban, a Rozmaring Néptáncegyüttes és Hagyományőrző Csoport bemutatásán keresztül (PDF, Titkosított)Bertová, Lucia Fanni; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarAz abaújszinai Rozmaring Néptáncegyüttes befolyásoló erejének vizsgálata egy multietnikus közösségben. A dolgozatban szó esik a magyar kissebbség helyzetéről a II. világháborút követően, majd az 1949-es évi enyhülések következtében megalakult táncsoport élete kerül bemutatásra. A magyar nyelv, hagyományok és identitás őrzéséért nap, mint nap fáradhatatlanul dolgozó egyéniségek is elmítést kapnak, végezetül, a település szokásairól, azokon végbement változásokról ad leírást dolgozatom.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Emléksarok a Mátraházai Honvéd Üdülő létrejöttérőlKáplár, Zsolt; Sári, Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarA trianoni Magyarország a békeszerződés értelmében elvesztette tradicionális hegyvidéki üdülőit, ugyanakkor az igény a magaslati levegő nyújtotta gyógyulás és pihenés, kikapcsolódás lehetőségére a szűkebb határok között is megvolt. Ennek a ténynek köszönhető, hogy az addig háborítatlan Mátrát elkezdték felfedezni, és az 1920-as évek második felében megjelentek az első mátrai turistaházak, majd üdülők. Ebbe a sorba illeszkedik a Honvédség Jóléti Alap által épített mátraházai Vak Bottyán Honvédtiszti Magaslati Üdülő is, melyet Kaplonyi László okleveles építészmérnök tervei alapján 1932–1933-ban építettek. Magaslati levegőjével és egész éves nyitvatartásával különlegesnek számított a többi honvédségi üdülőhöz képest, melyek inkább a tópartokra koncentrálódtak. Az üdülő 6 hektáros területét a kiszolgáló épületekkel az 1940-es évekre sikerült belakni. Az üdülő 90 éve áll a honvédség tulajdonában és szolgálatában, amelyre az intézmény üzemeltetői rendkívül büszkék, és a főépületbe egy emléksarok megtervezésére kérték fel a Hadtörténeti Múzeumot. Az emléksarok az intézmény történetének említett első évtizedét igyekszik bemutatni archív fényképek és tervrajzok segítségével, illetve Kaplonyi László életútját az építész gazdag hagyatékának és a család aktív segítségének köszönhetően. A dolgozat ennek a kamarakiállításnak a koncepciótervét dolgozza ki.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Szentendrei római kori Villa Rustica hasznosítási és kiállítási terve a Szabadtéri Néprajzi MúzeumbanFitos, Gábor; Cseri, Miklós; DE--Bölcsészettudományi KarA Szentendrei római kori Villa Rustica hasznosítási és kiállítási terve a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban című záródolgozati munkámban hasznosítási és kiállítás forgatókönyvet készítettem el.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kérdések a magyarországi üvegműves örökség kutatásáhozDebrődi, Boglárka; Nagyné Batári, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarA magyarországi üvegművesség 2021 óta szerepel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén. Az örökségelemre irányuló kutatás keretein belül az UNESCO közösség definíciója mentén kívánom vizsgálni az üveg megmunkálásával foglalkozó közösséget, amelyre alapvetően történeti múlttal rendelkező, egykoron céhekbe szerveződő csoportok örököseiként tekinthetünk. A kutatás hangsúlyos eleme a hagyomány muzealizációja, illetve reprezentációja. Egyrészt kitérek az üvegműves hagyomány tárgyi lenyomatainak múzeumi bemutatására, például az ajkai Kristály Múzeumban, a Tarján Glass Üvegmúzeumban, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban, illetve a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. Másrészt áttekintem röviden az örökség megőrzésére és reprezentációjára irányuló civil kezdeményezéseket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A környezetismeret témájának megjelenése a Szabadtéri Néprajzi Múzeum múzeumpedagógiai foglalkozásaibanÉles, Gergő Péter; Nagyné Batári, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarA 2020-as kerettantervi változás nem biztosít óraszámokat környezetismeret tantárgyból 1-2. osztályban. Az nevezett korosztály, illetve az óvodások életkori sajátosságaiból, valamint a tantárgy által érintett főbb témákból kiindulva megvizsgálom a Szabadtéri Néprajzi Múzeum foglalkozásainak környezetismereti kapcsolódásait és erre vonatkozó gyakorlatait. Egy kifejezetten környezetismereten alapuló múzeumpedagógiai foglalkozást dolgoztam ki a Skanzen adottságaira támaszkodva, melynek kialakulási folyamatát is leírtam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Emléksarok a Mátraházai Honvéd Üdülő létrejöttérőlKáplár, Zsolt; Sári, Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarA trianoni Magyarország a békeszerződés értelmében elvesztette tradicionális hegyvidéki üdülőit, ugyanakkor az igény a magaslati levegő nyújtotta gyógyulás és pihenés, kikapcsolódás lehetőségére a szűkebb határok között is megvolt. Ennek a ténynek köszönhető, hogy az addig háborítatlan Mátrát elkezdték felfedezni, és az 1920-as évek második felében megjelentek az első mátrai turistaházak, majd üdülők. Ebbe a sorba illeszkedik a Honvédség Jóléti Alap által épített mátraházai Vak Bottyán Honvédtiszti Magaslati Üdülő is, melyet Kaplonyi László okleveles építészmérnök tervei alapján 1932–1933-ban építettek. Magaslati levegőjével és egész éves nyitvatartásával különlegesnek számított a többi honvédségi üdülőhöz képest, melyek inkább a tópartokra koncentrálódtak. Az üdülő 6 hektáros területét a kiszolgáló épületekkel az 1940-es évekre sikerült belakni. Az üdülő 90 éve áll a honvédség tulajdonában és szolgálatában, amelyre az intézmény üzemeltetői rendkívül büszkék, és a főépületbe egy emléksarok megtervezésére kérték fel a Hadtörténeti Múzeumot. Az emléksarok az intézmény történetének említett első évtizedét igyekszik bemutatni archív fényképek és tervrajzok segítségével, illetve Kaplonyi László életútját az építész gazdag hagyatékának és a család aktív segítségének köszönhetően. A dolgozat ennek a kamarakiállításnak a koncepciótervét dolgozza ki.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Emléksarok a Mátraházai Honvéd Üdülő létrejöttérőlKáplár, Zsolt; Sári, Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarA trianoni Magyarország a békeszerződés értelmében elvesztette tradicionális hegyvidéki üdülőit, ugyanakkor az igény a magaslati levegő nyújtotta gyógyulás és pihenés, kikapcsolódás lehetőségére a szűkebb határok között is megvolt. Ennek a ténynek köszönhető, hogy az addig háborítatlan Mátrát elkezdték felfedezni, és az 1920-as évek második felében megjelentek az első mátrai turistaházak, majd üdülők. Ebbe a sorba illeszkedik a Honvédség Jóléti Alap által épített mátraházai Vak Bottyán Honvédtiszti Magaslati Üdülő is, melyet Kaplonyi László okleveles építészmérnök tervei alapján 1932–1933-ban építettek. Magaslati levegőjével és egész éves nyitvatartásával különlegesnek számított a többi honvédségi üdülőhöz képest, melyek inkább a tópartokra koncentrálódtak. Az üdülő 6 hektáros területét a kiszolgáló épületekkel az 1940-es évekre sikerült belakni. Az üdülő 90 éve áll a honvédség tulajdonában és szolgálatában, amelyre az intézmény üzemeltetői rendkívül büszkék, és a főépületbe egy emléksarok megtervezésére kérték fel a Hadtörténeti Múzeumot. Az emléksarok az intézmény történetének említett első évtizedét igyekszik bemutatni archív fényképek és tervrajzok segítségével, illetve Kaplonyi László életútját az építész gazdag hagyatékának és a család aktív segítségének köszönhetően. A dolgozat ennek a kamarakiállításnak a koncepciótervét dolgozza ki.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A koronavírus hatása a görögkatolikus liturgiákraMezei, Tibor; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarA célom a kutatásommal olyan szokásokat és hagyományokat keresni, amik a koronavírus járvány alatt ékelődtek be a meglévő szokásvilágba, vagy éppen kikoptak, esetleg módosultak. Továbbá, szeretnék rálátást nyerni arra, hogy a templomok látogatottsága istentiszteleti alkalmak esetén történt-e változás. Ez egy jelen kutatás, aminek továbbá célja vizsgálni azt, hogy egy világjárvány milyen hatással lehet a spiritualitásra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Szentendrei római kori Villa Rustica hasznosítási és kiállítási terve a Szabadtéri Néprajzi MúzeumbanFitos, Gábor; Cseri, Miklós; DE--Bölcsészettudományi KarZáródolgozatom "A Szentendrei római kori Villa Rustica hasznosítási és kiállítási terve a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban" romhasznosításáról, rohmasznosításról, újjáépítéséről. Ezt követi a kiállítási forgatókönyve, majd a múzeumpedagógiai terve, és a marektingterve. A záródolgozat terjedelmel 122 oldal.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A TIT Posztoczky Károly Csillagvizsgáló és Múzeum állandó kiállításaSzilva, Ildikó; Sári, Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarPosztoczky Károly műkedvelő csillagász és meteorológus a Tatától nem messze eső Erdőtagyoson működtette az akkori kor szerint korszerű, jól felszerelt kis magán csillagvizsgálóját és meteorológiai állomását, a XX. század elejétől, a 60-as évekig. Történelmünk ezen zivataros időszakában előfordult, hogy Magyarországon csak ő tudott pontos időt szolgáltatni csillagdájában végzett mérései alapján. Halála után műszereinek egy részét megvásárolta a Tatai Tanács, Múzeumban helyezték raktárba. 1973-ban átadásra került a Tatai TIT Bemutató Csillagvizsgáló, s végül oda kerültek használatba a csillagászati eszközök. A 2000-es évekre magára maradt az épület, már raktárnak se használták, 2009-től Közművelődés keretében újra a TIT KEM Egyesület kezelésébe került, akik felújították, élettel töltötték meg, s a Posztoczky hagyatékot is kiállították helyben, egy emlékszobában. Posztoczky özvegyének halála után a család további műszereket, bútorokat, dokumentumokat kínált fel. Hogy a teljes hagyaték bemutatásra kerülhessen,bővíteni kellett a csillagdát, ami jelenleg folyik, várhatóan augusztusban nyithat újra. Jelen dolgozat az állandó kiállítás forgatókönyveként részletezi a lehetőségeket, felvázolja a feladatokat, a tárgyi kiállításon túl javaslatokat tartalmaz a közösség bevonásának lehetőségeire, az önkéntes munkák szervezésére, muzeumpedagógiai programok kialakítására. Konklúzió, a bemutató csillagvizsgáló átalakulása közösségi csillagvizsgáló és múzeummá.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A koronavírus hatása a görögkatolikus liturgiákraMezei, Tibor; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarA célom a kutatásommal olyan szokásokat és hagyományokat keresni, amik a koronavírus járvány alatt ékelődtek be a meglévő szokásvilágba, vagy éppen kikoptak, esetleg módosultak. Továbbá, szeretnék rálátást nyerni arra, hogy a templomok látogatottsága istentiszteleti alkalmak esetén történt-e változás. Ez egy jelen kutatás, aminek továbbá célja vizsgálni azt, hogy egy világjárvány milyen hatással lehet a spiritualitásra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hagyományéltetés, mint turisztikai termék, a Szennai Skanzen működésének tükrébenBalogh, Enikő; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarA Szennai Skanzen 1978-ban közösségi kezdeményezés hatására létrejött falumúzeumként, továbbra is közösségi múzeum alapelveit szem elött tartva működik. Dolgozatomban a népszokások és hagyományok, XXI. századi hagyományőrzés és -éltetés lehetőségeibe szeretnék betekintést nyújtani a kollektív emlékezet előhívásával. A második generációs, népi építészeti múzeumtól elmozdul az intézmény szemlélete és az életmód irányába tolódik. Mindezt egy a hagyományos paraszti gazdálkodásra jellemző ökologikus szemlélettel párosítva, tudatosítni kívánja az ökomúzeumi, fenntartható gazdálkodás létjogosultságát és módszertanát – ezzel mintegy specifikálja, és újra aposztrofálja magát a magyar múzeumi palettán. Emellett a múzeum a múlt értékeit bemutatva vonja le a jelen számára a megfelelő tanulságokat, a hagyományok újra tanításával irányt mutat a jövő számára, valamint újabb és újabb kutatási programokkal, további tématerületekkel, „attrakciókkal”, látnivalókkal és élménypontokkal bővítve az intézményi programkínálatot, és múzeumpedagógia szolgáltatásokat valamennyi korcsoport számára biztosítja nemcsak az élményszerzés és a szórakozás, hanem az életen át tartó tanulás lehetőségét is. A következő oldalakon olvashatunk a Szennai Skanzen működéséről, az intézmény hagyományőri tevékenységéről és módszereiről, valamint egy-egy felelevenített vagy újjáélesztett szokásról, hiedelemről, a tradíciók XXI. századi intézményi hasznosításáról, közösségi erejéről, és települési hasznosságáról Somogy vármegye és a község tekintetében. Dolgozatom során a bemutatom az intézmény stakekholdereit és SWOT analízis segítségével elemzem a lehetőségeit, míg egyes fejezetek, a fejlesztési lehetőségeket, egy-egy alkalmazott módszertan – múzeumpedagógia, élő történelem, játékosítás, kiadványok, az újjá értelmezett népi játékok, fejlesztési lehetőségek, rendezvények és fesztiválok – tükrében rávilágítani az adott terület erősségeire, gyengeségeire, lehetőségeire és veszélyeire. Igyekszem körüljárni a XXI. században egy szabadtéri néprajzi múzeum és az általa nyújtott szolgáltatások, hogyan, milyen eszközök segítségével válhatnak vonzóvá a különleges helyszíneket kereső vendégek, a falusi turizmus szerelmesei, a kisgyermekes családok, a túrázók, és természetjárók számára, valamint, hogy, hogyan képes felvenni a versenyt más szolgáltatókkal és hagyományéltető programjait turisztikai termékként értékesíteni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mozaikok a hortobágyi pásztorok bőrtárgykultúrájából a XX.-XXI. század fordulójánPorkoláb, Benedek; Keményfi, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a hortobágyi pásztorok bőrtárgykultúrájával és annak napjainkban megjelenő formáival foglalkozok. A gyűjtésem helyszínének bemutatását követően felsorakoztatom azokat az archaikus bőrtárgyakat, melyeknek valamilyen formájával még találkozhatunk a Hortobágy területén élő állattartással foglalkozó emberek eszközkészletében. Ezeknek az elkészítési folyamatait, a folyamatok szókincsét a terepen szerzett tapasztalataim, illetve szakmámban, – népi bőrművesként szerzett jártasságom alapján szeretném bemutatni, ezzel is alátámasztva az elméleti és tapasztalati úton szerzett ismeret összefonódásának fontosságát.