Hallgatói dolgozatok (Néprajzi Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Néprajzi Tanszék hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 246)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Hortobágyi Lovasnapok története és a lokális identitás megőrzére gyakorolt hatásának vizsgálataNagy , Zsófi; Prof. Dr. Keményfi , Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom célja tehát a Hortobágyi Lovasnapok objektívabb, kutatói szemszögből való vizsgálata. Kutatásom azon hipotézis feltárásából indult, mely szerint a szocialista államberendezkedés által létrehozott állami gazdaságok pozitív hatással voltak a magyar lovassport fejlődésére, miáltal nemzetközi viszonylatban is jó eredményeket tudtak elérni. Minden lovas szakágban (díjugratás, díjlovaglás, lovastusa és fogathajtás) megmérettették magukat a magyar lovasok egyéni és csapat szinten, Európa és világbajnokságokon, még az Olimpián is egészen 2002-ig. A Hortobágyi Lovasnapok nem csak és kizárólag a lovassportról szólt, ahogy már korábban említettem az elindulásától kezdve, sőt előtte a Debreceni Lovasnapokon és egyéb lovasparádékon is felvonultatták a “népi hagyományokhoz” köthető táncokat. Tehát minden évben volt folklórműsor, amit a debreceni néptáncegyüttesek biztosítottak. Dolgozatomban tehát fontosnak tartom a Hortobágyhoz kapcsolódó hagyományokat, népszokásokat is ismertetni, mivel ezek is szerves részét képezték a Hortobágyi Lovasnapok bemutatóinak. Továbbá ennek is köszönhető, hogy a Garai, Ventel, Blága, Kordás, Bordás, Szilvási családok pásztordinasztiának számítanak napjainkban. Apáról fiúra öröklődik jelenleg is az évszázados múltra visszatekintő mesterségek tudásbázisa.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kiállítás- Főúri vadászatok az Andrássy család szellemébenPappné Zsóri, Anett; Cseri, Miklós; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatomban a vadászkiállítás jelentőségének a hatásait vizsgáltam, különös figyelmet fordítva a kulturális, gazdasági és társadalmi aspektusokra. Bemutatom, hogy a vadászkiállítás nemcsak szakmai fórum, hanem közösségi esemény is, lehetőséget ad a vadászat iránt érdeklődők számára a tapasztalatcserére, a vadászkultúra népszerűsítésére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Közösségre alapozva…Szathmáry, Dóra; Cseri, Miklós; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban egy székelyföldi tájház tervét fogalmazom meg. Kiindulópontom a múzeum mint közösségi tér gondolata volt, így írásomban elsősorban arra fókuszálok, hogy hogyan, milyen szempontok figyelembevételével érdemes létrehozni egy erdélyi tájházat annak érdekében, hogy az ne csupán egy ritkán látogatott, sokadik tájház, hanem egy élettel teli múzeumi intézmény legyen. Dolgozatom egy szakirodalmi áttekintéssel, majd a tájház helyszínéül választott település, Nagymedesér bemutatásával kezdődik. Ezt követően felvázolom, hogy a kutatásaim alapján a tájházba milyen tematikájú kiállításokat képzelek el, és arra is kitérek, hogy milyen előnyei és hátrányai lehetnek annak, hogy egy meglévő tájház fejlesztése helyett egy teljesen új intézmény felépítésében gondolkodom. Szó esik a közösség bevonásának lehetséges módjairól, valamint a terepre jellemző társadalmi problémákról, illetve arról, hogy ezekre milyen megoldásokat tud biztosítani a tájház – mint a társadalom szolgálatában álló intézmény. A dolgozat további részében közönségprogramok mellett múzeumpedagógiai foglalkozásokra teszek javaslatot, majd felsorolok olyan ismeretátadási módokat, amelyeket megvalósíthatónak tartok a településen, és amelyek hozzájárulnak a pozitív múzeumélményhez. Végül kiétrek a tájházban alkalmazható marketinglehetőségekre is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Régi tárgyak világaWutsch, Anna; Keményfi, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarNapjainkban népszerűek a különböző stílusú igényes enteriőrökkel foglalkozó nyomtatott és elektronikus tartalmak, amellyel az ingatlan használója az "otthonosság" általa érvényesnek vélt fogalmát jeleníti meg. Ugyancsak népszerűek a többnyire fokozatos megvalósítás lehetőségét kínáló és ezen igények által aktívan működő régiségpiacok. Az itt fellelhető tárgyak általában kikerülnek a nyilvános terekből, kisebb-nagyobb "néma" gyűjtemények részeivé válnak. Dolgozatomban bemutatom a jelentősebb vásárokat és szerepüket Debrecen történetében, valamint Észak- és Kelet-Magyarország jelentősebb régiségvásárait, kialakulásukat, az ott árusítók és vevők motívációit. Főbb vonalaiban vázolom a gyűjtők és kereskedők tárgyakhoz és gyűjteményekhez kapcsolódó attitűdjének főbb jellemzőit. Részletes és félig struktúrált interjúk keretében bemutatom egyes régiségkereskedők - akik általában gyűjtők is egyben - gyűjteményeinek a kialakulását, foglalkozok a gyűjtemények nyitottá tételi lehetőségeivel. Néhány gondolat erejéig kitérek az "amatőr" gyűjtemények múzeumi definícióba való illeszthetőségére. Ez ma még nyitott kérdés a szaktudomány számára is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szabadtéri múzeumok és a demenciaprogramok kapcsolataTóth, István Imre; Dr. Sári, Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat bemutatja a szabadtéri muzeológia kapcsolatát a demenciaprogrammal. Szó esik a demenciáról, a demenciaprogramról, emellett bemutatásra kerülnek azok a szabadtéri muzeális intézmények hazai és nemzetközi példái, amelyeknek van demenciaprogramjuk. A példáknál kiemeltem a jógyakorlatokat, hasznos elemeket. A dolgozat vizsgálja, hogy a demenciaprogram által megváltozik-e a szabadtéri múzeumok társadalomban betöltött szerpe. Bemutatok két általam kidolgozott új típusú demenciaprogramot. A kutatási eredmények és példák alapján saját intézmény számára is kidolgoztam a múltidéző foglalkozásoknak szánt tér koncepcióját is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Értékteremtés és fenntarthatóságKelemenné Szelekovszky , Beáta; Cseri , Miklós; DE--Bölcsészettudományi KarLeányfalu Hely- és Irodalomtörténeti Kiállítóhelye, a Faluház, a Ravasz László Könyvtár, és a Ravasz László Emlékház között létrejött szinergia érezhető vált mindennapjainkban. Az intézmények egymást erősítik, segítik egymás munkáját, pozitívan hatnak egymásra, támogatva egyúttal a racionalizált gazdálkodást is. A stratégia a jövőben sem változhat abban a tekintetben, mint összevont, közművelődési, kulturális és gazdasági egységként történő működtetés, hiszen emberi-, tárgyi erőforrásaink korlátozottak, és a fentebb hangsúlyozott átjárhatóság hiányában a helyi közösség igényeinek kielégítése csorbulna, továbbá a külső források bevonása sem lehetne olyan hatékony, mint napjainkban. A következő évek fókuszában a megváltozott jogi-gazdasági környezethez alkalmazkodó, korszerű, gazdasági szemléletű üzemeltetés kerül. A kulturális jövőképünk az értékteremtés, a szakmaiság és a fenntarthatóság integrációja. Olyan módon kell üzemeltetni a helyi közművelődési, közgyűjteményi feladatellátást biztosító intézményeket, hogy azok lényege, a fontos értékek ne sérüljenek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Múzeumok és a fenntarthatóság Fenntarthatóság megjelenése a múzeumpedagógiai gyakorlatbanSzilágyi, Petra; Sári, Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a múzeumok és a fenntarthatóság kapcsolatát szeretném bemutatni. A múzeumok szerepének és feladatainak területeit vázolnám fel a fenntarthatósági célok elérésé érdekében. Az Agenda 2030 dokumentumban megfogalmazott 17 Fenntarthatósági Fejlődési Cél-ból kiindulva az erre irányuló tevékenységek megjelenés a múzeumi területeken, kiemelten a múzeumpedagógia területén. Társadalmi és környezeti fenntarthatóság a múzeumi és a múzeumpedagógiai foglalkozásokon és a programokban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Fotógyűjteményének történeteKikilai, Zsanett Sára; Szabó, Henriett; DE--Bölcsészettudományi KarA szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) Fotógyűjteményének történetét feldolgozó kutatás. Tartalmazza a skanzen, mint múzeumtípus kialakulásának és a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak a történetét is. Fókuszában azonban a Fotógyűjtemény áll. Miként vált saját gyűjteménnyé, hogyan alakult ki, kik dolgoztak és dolgoznak vele, hol helyezkedett el és mi jellemzi ma? Ezt a kezdeti, kialakulástól számító időktől kezdve mutatja be, a gyűjteményezéssel és nyilvántartással együtt. A folyamatot és történetet az 1960-as évek végétől egészen napjainkig tárja fel és írja le, mellékletekkel ellátva. A dolgozat anyagának alapját számos múzeumi szakemberrel és dolgozóval készített interjúbeszélgetés adja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A csornai és Csorna környéki menyecskekendők vizsgálataPapp, Bernadett Kitti; Nagy, Éva; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a csornai és Csorna környéki menyecskekendőket vizsgáltam öltés-, díszítéstechnika és mintakincs tekintetében. Több hipotézist is felállítottam a kutatás megkezdése előtt, ezeket volt célom igazolni vagy cáfolni. A felsorolt szempontok alapján különítettem el a csornai menyecskekendőkre jellemző jegyeket. Mindemellett kitértem a hímzések jelenlegi helyzetére a településen és annak környezetében is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Lorencz-rönkházSzendrei, Dóra Júlia; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a Szabadtéri Néprajzi Múzeum 20. századi épületegyüttesébe tervezett, áttelepítés előtt álló kiállítási épületét mutatom be, amely tárgyi anyagának első részlete 2021 őszén, második részlete pedig 2022 őszén került be a múzeum gyűjteményébe. A műtárgyállomány a Szentendrei-szigetről, azon belül is Kisorosziból származik. A kiállítás alappillére az az 1976-ban épült rönkház, amelyet Lorencz József (1925–2020) és barátai építettek fel. Lorencz József a Baktay Ervin (1890–1963) által az 1931-ben alapított Dunai Indiánok Törzs tagja volt, sokszor csak Sastoll néven említették. Az indián kultúra és szokások iránti nagyfokú érdeklődésének és szeretetének köszönhetően készült el a fent említett ház.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Roma reprezentációk a rendszerváltást megelőző, illetve követő dokumentumfilmekbenEcsedi, Borbála; Szabó, Henriett; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom célja, a rendszerváltást megelőző és azt követő dokumentumfilmek összevető elemzése a bennük megjelenő a roma reprezentációk szempontjából. Egyik kiemelt kutatási célom a filmekben megjelenő családi, munkaügyi kérdések, és a kulturális gyakorlatok feltárása, néprajzi szemléletű elemzése volt Célom volt feltárni a 70'-es években kibontakozó társadalmiasított filmkultúra hatásait és az akkor újonnan megalakuló szociológiai filmcsoportot övező politikai, és társadalmi szerkezetet. A dolgozat kitér a rendszerváltás gazdasági és társadalmi következményeire a romákat illetően. Kitér azokra a strukturális problémákra és folyamatokra amelyek a Kádár-korszakban és a rendszerváltást követő évtizedben sem kerültek megoldásra. Feltárja az ok-okozati összefüggéseket a korszakok politikai döntései, és a romák társadalmi pozíciójának változásai között.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Rokonsági rendszerek vizsgálata a XIX. század második felében VámosújfalubanGyörgy, Laura; Kavecsánszki , Máté; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom a rokonsági rendszerek, a vegyesházasság, a párválasztás és a keresztszülőválasztás témáját foglalja magában melyet egy kis zempléni település, Vámosújfalu kapcsán vizsgáltam. A falu rokonsági rendszereit 1870 és 1910 között kutattam, az anyakönyvi bejegyzéseken keresztül. A településsel kapcsolatban annak történeti háttere, földrajzi környezete, néveredete, lakosai és azok vallása is bemutatásra kerül. Kutatásom során többek között arra jutottam, hogy Vámosújfalu lakosainak életében az exogámia dominált, ami a feltételezésemnek megfelelt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az újjáéledő nemezművesség NádudvaronŐsz, Márton; Keményfi, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarHogyan éled fel a nemezművesség Nádudvaron? Tanítványok tucatjai által. Azok által, akik elsajátítják ezt az ősi mesterséget, hogy aztán kézműves foglalkozásokon, vásárokon, mesterség bemutatókon és táborokban megtanítsanak egy-egy fogást például, hogy hogyan kell nemezlabdát, ülőpárnát, nemezékszert stb. készíteni. A tanítványok a gondos elméleti és gyakorlati oktatásnak köszönhetően el tudják mesélni egy nemezlabda gyúrása közben az érdeklődő közönségnek, hogy honnan indult a nemezművesség története, milyen csodálatos régészeti anyagok kerültek elő a nemezeléssel kapcsolatban, melyik juhfajta szőre az, amelyből épp egy nemezlabdát gyúrnak. Beszélni tudnak arról, hogy a kínaiak a hunok lakta vidéket úgy nevezték, hogy a nemez földje, a debreceni Csapó utca a nevét pedig a szűrcsapókról kapta. De egy nádudvari tanítvány, ha felkérik egy türkmen takaró elkészítésére egy táborban, akkor el tudja mondani, hogy az adott minta, melyet a nemeztakaróba épp begyúrnak, az mit szimbolizál: az eget, a földet vagy a kettő közötti világot. Mind ehhez szükség volt arra, hogy elhivatott kézműves szakemberek életre hívják a nádudvari szakiskolát, amely a hivatalos oktatási rendszerbe illeszkedve a gyakorlati tudáson túl szakmai végzettséget is ad, megőrizve ezáltal az utókor számára ezt a páratlan mesterséget.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Szennai Skanzen ökomúzeumi fejlesztése, rekoncepcionálásaFarkas, Gergely; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat bemutatja a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tagintézményeként működő Szennai Skanzen közép és hosszútávú fejlesztéséhez kapcsolódó múzeumi kiállítás koncepciót. A tervezés egyik fő komponense a somogyi recens pásztorkultúra terepi kutatása, másik az ökomúzeumok fogalmához kapcsolódó 2022-es franciaországi tanulmányút volt, ahol a szakmai látogatás fókuszában Bretagne-i ökomúzeumok interpretációs gyakorlata állt. A dolgozat kiemelten foglalkozik a francia eredetű ökomúzeum terminussal és annak a magyar múzeumstruktúrába adaptálhatóságával. Az ökomúzeumi jelleget választva a Szennai Skanzen a hazai múzeumi világban egyedülálló, új múzeumtípust hoz létre. Az ökomúzeumi küldetés mentén, amely a természeti és kulturális örökség minden formáját magában foglalja, kiemelten a táj és ember kapcsolata kerül bemutatásra. Az új egység nemcsak kiegészíti, hanem magyarázza, értelmezi is az ott bemutatott tartalmakat. A fejlesztés hatására teljes kontextusában értelmezhetővé válik a zselici paraszti társadalom és annak hagyományai, amely új utakat nyit a múzeum előtt, segítve a helyi turisztikai környezetbe való beágyazottságát. Az új fejlesztések tervezésekor az egyik alapelv, hogy a múzeum területén a zselici ökológiai rendszert modellezi. Az ökomúzeumi koncepcióban a helyi hagyományos természeti és kulturális örökség megőrzése, kutatása, gyűjtése, értelmezése és bemutatása áll a fókuszban, módszertana a modellező ökológiai tájgazdálkodás. A múzeum természeti szövetébe ágyazva mutatja be a zselici embert, kiemelten annak hagyományos ökológiai tudását, összekapcsolva a tájból származó (erdei, rét, legelő) haszonvételekkel. A bemutatás során a kapcsolat a táj és az ember között a természet, a táj által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások (pl. tájkép, rekreáció, élelmiszer, oktatás, területgondnokság, élőhely és biodiverzitás) lennének. Az új kiállítás célja a táj és a természethez kötődő kultúra elvont fogalmának bemutatása, a paraszti környezetkultúra előtérbe helyezése, a gondolkodásmód és ezzel egyszerre a fenntarthatóság fontosságának hangsúlyozása. Fontos, hogy a szemlélet mentén egy szintre kerüljenek a műtárgyak, a folklór, a természeti elemek értékei és azok bemutatása. Ahhoz, hogy az ökomúzeumi koncepció teljessé váljon, szükséges a helyi közösségek kulturális örökségének erőteljes jelenléte az interpretációs gyakorlatban. A dolgozat röviden bemutatja a Szennai Skanzen történetét, a Zselic tájtörténetét és tájgazdálkodását, és természetrajzát. Értelmezi egyfajta magyar ökomúzeum definícióját, és a múzeumot, mint gazdálkodó egységet, tájmodellt mutatja be. A koncepció kibontásánál részletesen foglalkozik a jelenlegi múzeum természeti területének fejlesztésével. A központi téma a hagyományos pásztoroló legeltetéses tájgazdálkodás, amin keresztül bemutatja a zselici ember tájhasználatát, szemléletét. Az új kiállításegységek között megtalálható egy juhakol, egy látogatható legelő, a hegyközség présházakkal, egy ökológiai tanösvény, egy kanásztanya és disznólegelő, egy védett kaszálórét és egy a kultúrális ökoszisztéma szolgáltatásokat néprajzilag bemutató etnoökológiai kiállítás is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Tűz és jég dala néprajzi stílusú elemzése és helye a modern mitológiák világábanHorváth, Levente; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarA tűz és jég dala regények elemzése. A dolgozat 50 oldal terjedelmű. Megjelenése 2024.04.15.Elemzés kérdéssor alapjánTétel Korlátozottan hozzáférhető Az Ajaki római katolikus egyház ünnepi szokásaiSarkadi, Gábor; Keményfi, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom célja hogy bemutassa az ajaki római katolikus egyház 20 század szokásait és azok változásait napjainkban. A kutatásom során primer és szekunder kutatást is alkalmaztam. A kutatásaim során a szakirodalmi feldolgozás mellett anyakönyvi forrásokat és miserend hirdetéseket is felhasználtam. Az interjúk elkészítése során arra törekedtem hogy jelenleg vagy korában ott élő családokon keresztül bemutassam a felekezet szokásait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Emlékezeti alakzatok Kunhegyes és Bácsfeketehegy testvér-települési kapcsolatának tükrébenSzentpéteri, Flóra; Lukácsné Marinka, Melinda; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom témája, az emlékezeti alakzatok bemutatása Kunhegyes és Bácsfeketehegy testvértelepülési kapcsolatán keresztül. A kutatás bemutatja milyen szerepe volt a testvértelepülési kapcsolatnak a két település életében. A redemptió hatására, a Kunhegyesről kitelepült emberek által alapított település lakói mit őriztek meg hagyományaikból és kultúrájukból az eltelt idő alatt. Valamint, hogy az újkori kapcsolatfelvétel hogyan befolyásolta, esetleg erősítette ezeket, és hogyan formálták ezt a kapcsolatot, például a 21. századi lehetőségek (a könnyebb elérhetőség az online felületeken). Megállapítható, hogy a közös gyökereknek köszönhetően egy különleges, intenzívebb viszonyról beszélhetünk, hiszen a formális kapcsolatokon túlmutató személyes érintettségek jelennek meg benne és egészülnek ki az újabb csatlakozó generációknak köszönhetően is. Ebből következően válhatott a kapcsolat tartósabbá és fontosabbá, mint más testvértelepülési kapcsolatok, amelyeket Kunhegyes igyekezett kialakítani az elmúlt időben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kézműves jellegű alkotótevékenység a HajdúságbanDoedens, Eszter; Keményfi, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a népi iparművészet mai megnyilvánulásait vizsgáltam a Hajdúság területén a szövéssel foglalkozó kézművesek körében. Kutatásom célja az volt, hogy egy bizonyos irányvonal jellemzőit (alkotási motivációit, ihletforrásait, célkitűzéseit, magát az alkotófolyamatot) feltérképezzem. Vizsgálataim során leginkább arra kerestem a választ, hogy ezen irányzatnak miben rejlik az egyedisége, amely által a hagyományos szőtteskultúrában gyökerező, ugyanakkor a mai kor igényeire is reflektáló alkotások látnak napvilágot. Épp ezért nem elsősorban a tárgyi anyag részletes elemzésére törekedtem, hanem ezt is annak szolgálatába állítottam, hogy a kézműves alkotók külső és belső mozgatórugóit, forrásait és célkitűzéseit minél behatóbban megismerjem. Mindezek felméréséhez az interjú műfaját alkalmaztam, melynek segítségével a téma mélységében történő feltárását céloztam meg. Dolgozatomat a kutatások során rögzített képanyag egészíti ki. Az ebben szereplő tárgyak hűen tükrözik alkotóik esztétikai ízlését, világlátását, értékrendjét, identitási síkjait. Kutatásom során tehát nem csupán egy jelenség, folyamat külső leírására, hanem elsősorban az ezek mögött meghúzódó belső logika feltérképezésére törekedtem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Múzeum, mint az érzelmek kuratóriumaLénárt, Tamás; Sári, Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarA muzeális intézmények már nem csupán a tudás tárházai. Lassan merült fel a múzeumokban a látogatói érzelmek figyelmebevétele, de mára már olyan intézmények is vannak, amelyek pusztán egyetlen egy érzelem köré szerveződnek. A múzeumi gyakorlat átalakulásával, a kurátor szerepköre is megváltozott, felelőssége megsokszorzódott és képzettségéne is szerteágazódott. A művészeti múzeumok, amelyek gyűjteményei tele vannak az emberiség történeteivel a világ minden tájáról, jó helyzetben vannak ahhoz, hogy létfontosságú szerepet játszanak abban, hogy az emberek megértsék egymást, egy jól megszervezett múzeumi látogatás pedig a figyelmet is képes meggyógyítani és elmélyíteni. Az érzelmek a múzeum területén egy olyan kutatási terület, amely még további tanulmányozására és elméleti kidolgozására vár.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egyházi ünnepek a népi hagyományban a Tápió-vidéken: A húsvéti ünnepkör szokásainak vizsgálata és hasznosítása a múzeumpedagógiai folyamatbanVonnák, Erika; Batári, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatom a húsvéti ünnepkör témáját járja körül, lakóhelyem térségében a Tápió-vidéken, Pest megye déli részének egyes településein. Jelen dolgozatom célja, hogy bepillantást nyújtson a térség népi és hagyományőrző ünnepeinek szokásvilágába. Kutatásaim alapját saját gyűjtéseim alkotják. Meghatározó részei ennek a személyes beszélgetések során nyert adatok, információk. A kutatásom célcsoportjai a térségben élő, múltjáról, szokásairól, emlékeiről szívesen beszélő és azokat jól ismerő kistérségi lakosok voltak.