Hazánkban a büntetőjogi szabályozás reformjára egy komplex intézkedéscsomag részeként került sor, amely egyaránt érintette az adójogi szabályokat és a büntetőeljárási jogot is. Az új tényállás, a költségvetési csalás megalkotása mindképpen pozitív változást eredményezett, hiszen az egységes tényállás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a nyomozó hatóságok és a bíróságok hatékonyan tudjanak eljárni és sikerrel védjék a költségvetést. Azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a bűncselekmény jogi tárgya, döntően intellektuális alanyi köre, az elkövetési magatartások jellege, a rendkívül bonyolult pénzügyi, adójogi háttérszabályozás továbbra is komoly bizonyítási feladat elé állítják a jogalkalmazókat. Szakdolgozatomban célul tűzöm ki, hogy átfogó képet adjak arról, hogy az adócsalás bűncselekményétől hogyan és miért jutott el a jogalkotó a költségvetési csalás deliktumának megalkotásáig. Szeretném továbbá érzékeltetni, hogy a költségvetést megkárosító bűncselekmények szabályozása milyen fejlődési tendenciát követ hazánkban, s hogy az mennyiben felel meg az egységesítésre vonatkozó uniós szabályoknak.