Vizsgálatunk során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a pusztai farkaspókok melanizáltsága kapcsolatban áll-e azok kondíciójával, illetve a hímek melanizáltságának van-e szerepe a nőstények párválasztási preferenciájában. Immunkapacitás vizsgálathoz vadon gyűjtött, illetve laborban nevelt egyedeket egyaránt vizsgáltunk. Párbaállási siker vizsgálatok vadon gyűjtött juvenilis és szubadult egyedek laborban ivaréretté nevelése után történtek. Immunkapacitás vizsgálatunk során összefüggést találtunk nőstényeknél az előtest sötétség és cecropin szint között, hímeknél viszont nem. Megfigyeltük továbbá, hogy a labori, növekvő nappalhosszon nevelt egyedek rendelkeztek a legalacsonyabb cecropin szinttel. Az általunk létrehozott kondícióindexek egyik nemnél sem mutattak összefüggést az előtest sötétséggel, az ivarérés óta eltelt idő azonban befolyásolja a sötétséget. A defensin mennyiség összefüggést mutatott a hímek előtest sötétségével, nőstényekével azonban nem. Párzási kísérleteink során nem találtunk preferenciát a nőstények részéről a hímek paramétereire, így az előtest sötétségre sem. Következtetésképpen elmondhatjuk, hogy vizsgálataink során találtunk összefüggéseket a pusztai farkaspókok előtest sötétsége és antimikrobiális peptid tartalma között, emellett az elvégzett párzási kísérleteink során a nőstények részéről nem találtunk preferenciát a hímek előtest sötétségére, ezért a jövőben újabb vizsgálatok javasoltak.