Dolgozatomban a rendszerváltás hatását dolgoztam fel a fogyasztói szokások tekintetében, különös tekintettel a kultúra-fogyasztási szokásokra. Munkám első felében szakirodalmi feldolgozást végeztem, melynek során írtam a rendszerváltásról, ennek a foglalkoztatottságra, munkanélküliségre gyakorolt hatásáról, valamint a fogyasztásról, életstílusról, életmódról is. Érintettem a kultúra témakörét, a magyar kultúrát, kultúrpolitikát is. Bemutattam a rendszerváltás évének környékére vonatkoztatva a Ksh statisztikáit, mind a könykiadásokra, mind a könyvtári könyvállományokra, beiratkozottak számára, mind a mozi-, színház-, múzeumlátogatásokra vonatkozóan. Láthattuk, hogy mennyire drasztikusan csökkent a könyvtárlátogatások száma, de egyre kevesebben jártak moziba, színházba, múzeumokba is, főként a rendszerváltás éveitől kezdve. Ezt követte a dolgozatom vizsgálati része, melyet azért tartottam fontosnak, hogy ne csak a szakirodalomból szerzett információkra támaszkodhassak, hanem a saját adatgyűjtésemből is, talán kicsit közvetlenebb adatokhoz juthassak. A hipotézisem, melyre ezen módszerrel választ kerestem, az volt, hogy a rendszerváltás után lényeges fogyasztásbeli változás nem történt kulturális területen. Módszerként a kérdőíves vizsgálatot, illetve az interjút választottam. A kérdőíves vizsgálatomra 51 értékelhető válasz érkezett, ami alacsony szám ahhoz, hogy messzemenő következtetések levonhassak, a minta nem reprezentatív. Az interjú során három, a rendszerváltás során aktívan dolgozó személyt kérdeztem meg. A leírtak, tapasztaltak alapján úgy gondolom, hogy a feltett hipotézisem, mely szerint a rendszerváltás után lényeges fogyasztásbeli különbség nem történt kulturális területen, hamisnak bizonyult. Mind a szakirodalmi részben leírtak, mind az általam kérdőív segítésével, vagy interjú által megkérdezettek véleménye szerint a rendszerváltás során, után változtak a kultúra-fogyasztási szokásaik. A megváltozott körülmények, lehetőségek hatással voltak az emberekre, és véleményem szerint akár egy negatív körülményváltozás is okozhatott pozitív változásokat a kultúra-fogyasztás területén, amennyiben azt a háztartási anyagi lehetőségei megengedték. Az átlagember számára a rendszerváltás korszaka nem volt egyszerű, megannyi megoldandó problémával kellett szembesülnie, ugyanakkor azt gondolom, hogy ez új távlatokat is nyithatott egyesek számára, bár valószínűleg ez igen ritka volt. Ugyanakkor a kapitalizmus a kulturálódás területére is beszivárgott, akinek anyagi lehetőségei engedték, annak továbbra is, vagy még inkább lehetősége volt a kulturális szolgáltatások, termékek igénybevételére.