Diplomamunkámban a szociális segítők lelki egészségének vonatkozásában a lelki rugalmasságot (rezilienciát) vagy más néven a lelki ellenálló-képességet vizsgálom, és annak a jólléttel, a megküzdéssel és a kötődéssel való összefüggéseit. A segítő foglalkozást végzők körében nagyon kevés figyelmet kap mind elméleti, mind pedig gyakorlati szempontból, hogy mely tényezők felmérése, fejlesztése jelent védelmet a kifáradás, kiégés ellen. Kutatásom célja a reziliencia és bizonyos pszichológiai jelenségek - általános jóllét állapot, megküzdés és kötődési jellegzetességek - összefüggéseinek megismerése egy szociális segítőkből álló mintán. Kutatási kérdéseim középpontjában annak megismerése áll, hogy a szociális segítők vizsgált mintájára milyen mértékű reziliencia jellemző, továbbá a reziliencia hogyan függ össze a többi vizsgált tényezővel.