A munkajog olyan jogterület, amelynek ismerete mindenki számára szükséges, a mindennapi életet megkönnyíti és jelentőséggel bír. A mindennapi életben egyre gyakrabban fordul elő, hogy a más jogát megsértjük, s a másiknak kárt okozunk. Ekkor van lehetőség arra hogy a károsult a jogát megvédje, és akár kártérítési pert kezdeményezzen. Ha a munkaviszonnyal összefüggésben a munkáltató a munkavállalónak, vagy fordítva kárt okoz, akkor áll fel a munkáltatói illetve a munkavállalói kártérítési felelősség, amely a polgárjogi felelőségtől annyiban különbözik, hogy míg ha a mindennapi életben egymásnak kárt okozunk akkor azt egyenrangú félként tesszük, ugyanakkor a munkaviszony egy jellemzően alá-fölé rendeltségi viszony, és mint azt később látni fogjuk ezen alapvető különbség miatt nagyban eltér a két felelősségi forma egymástól. A munkavállaló a munkáltató érdekében és az ő utasításai szerint cselekszik, de mint minden jogiszonyban itt is személyek állnak egymással szemben, és egymásnak kárt okozhatnak. Kárt okozhat a munkáltató a munkavállalónak és fordítva, mindez fokozott jelentősséggel bír, ha a károsodás a munkaviszonnyal összefüggésben történik. A dolgozatomban elsősorban arra szertnék kitérni, hogy ezen, alá-fölé rendeltségi helyzetet, a munkavállaló kiszolgáltatott helyzetét, illetve, magát azt, hogy a munkavállaló a munkáltató utasításai alapján jár el, illetve érdekében cselekszik a hatályos jogunk mennyire tudja a munkavállaló javára fordítani vagyis magát azt, hogy a munkavállaló mennyire tudja érvényesíteni kártérítési igényét a munkáltatóval szemben és ezt fordítva. Ennek érdekében rövid történeti bevezetéssel megvilágítom, hogy hogyan alakult ki a felelősség intézménye, majd a polgárjogi felelősségre térek ki, összehasonlítva a munkajogi felelősséggel, majd részletezem a munkavállalói és végül a munkáltatói kártérítési felelősséget, kitérve, hogy milyen felelősséggel tartozik a munkáltató, a munkáltatói felelősség különös nemeire, illetve a munkavállaló szándékos és gondatlan károkozására.