Erdőbefolyásoltság hatása a szőlő fertőző tőkepusztulás tünetexpressziójára az Egri borvidéken

Abstract

Szakdolgozatomban azt vizsgáltam, hogy a szőlő fertőző tőkepusztulás (GTD) tünetmegjelenésének gyakoriságát és a pusztulás súlyosságát milyen mértékben befolyásolják a szőlő környezetében található fás vegetáció egyes paraméterei. 2022 augusztusában az Egri Borvidék nyolc dűlőjében, 25 szőlőterületen végzett mintavételhez kapcsolódóan 51 helyszínen vizsgáltam a dűlők szomszédságában található fás vegetáció jellemzőit. Meghatároztam a szől és erdőterület magasságkülönbséget, a terület lejtfokát, a faállományt alkotó fafajokat, a holtfa összes fatömeghez viszonyított százalékos arányát, és egy mintaterület alapján a holtfa hektárra vetített mennyiségét. Ezen változók összefüggését vizsgáltam a szőlő tőkepusztulás tünetmegjelenésével. A fertőzés levéltüneteinek megjelenésével egyik analízissel sem tudtunk korrelációt kimutatni, semelyik vizsgált változóra, így az erdős környezet a tünetmegjelenési gyakoriságot látszólag nem befolyásolja. Az elpusztult tőkék aránya esetén viszont mind a 2021-22-es években, mind az ültetvény 2022-ig eltelt teljes életciklusában mindhárom analízis szerint összefüggés mutatható ki a környező fás vegetációban található holtfa arányával. Tehát vizsgálataink szerint azon erdőterületek szomszédságában, amelyekben magasabb a holtfa aránya, növekszik a GTD által okozott tőkepusztulás mértéke.