A történelmi és társadalmi változások nyomán átértékeltük, és folyamatosan átértékelődik az ember szerepe a történelemben, a társadalomban, és így a kapcsolataiban, szerepeiben, lehetőségeiben is. A nyugati társadalmakban egymás mellett hat két tendencia – a globalizáció és az individualizmus –, amelyek ambivalens értékek és normák követését teszik lehetővé, kívánják meg. A világméretű fogyasztás és a társadalmi versenyhelyzet játékszabályai közt az egyén mégis magára hagyatva, önmagára utaltan kényszerül arra, hogy meghatározza önmagát és a céljait. Úgy tűnik azonban, az individuum identitásának és céljainak legkézenfekvőbb meghatározása egyre inkább a fogyasztás és a verseny marad. A globális gazdasági és politikai jelenségek nyomán az egyén törekvéseinek fókusza egyre inkább a jelenre összpontosul, hiszen elvesztette önbizalmát mind a múltjával, mind a jövőjével kapcsolatban. A lehetőségek okos, ugyanakkor öncélú kihasználása révén valósulhatott meg bizonyos rétegek társadalmi-gazdasági függetlensége, ugyanakkor e függetlenség hasznosítása már problematikus. Az űrt, amelyet többé nem tudnak kitölteni a régi értékek, a család biztonsága, a jövőbe vetett hit, most az egyéni boldogulás eszményképe tölti ki, amelyből azonban hiányzik a perspektíva. Ebben a társadalmi-kulturális közegben tudott kialakulni és teret hódítani a szingliség, amely most nemcsak mint párkapcsolati forma értelmezhető, hanem mint a 21. század jellegzetes félelmeit és céljait beváltó emberkép is, melynek létrejöttét különböző filozófiai, pszichológiai és kulturális gyökerek magyarázhatják. A termelés és a technikai modernizáció gyors ütemű fejlődése, a társadalmi-jogi kötöttségek enyhülése, melyek az egyén kvázi szólás- és döntésszabadságát eredményezték, a nők és férfiak szerepvállalásának sajátos alakulása, az egyház és a vallás háttérbe szorulása, a házasság és a család intézményének válsága mind-mind azok a tényezők, melyek az egyént kihívások elé állítják az élete értelmének kutatása során. Dolgozatom célja a párkapcsolati preferenciák hátterében álló élettörténeti események, vélekedések és motivációk feltárása: mi és miért vezetett a fiatalok elköteleződési hajlandóságának csökkenéséhez, és miért érzi sok fiatal kínosnak, megterhelőnek vagy éppen feleslegesnek a gyermekvállalást? Miért és hogyan váltak a személyes (karrier)célok kitüntetett szerepűvé, ugyanakkor a sikerek miért nem okoznak elégedettséget?