A teljes szakdolgozatot összefoglalva bevezetés részben leírtam azt a három kísérleti parcellát, ami a vizsgálataim kiindulási alapja. Felállítottam egy irányt mit is szeretnék vizsgálni, így kitérve a költségekre, munkaidő ráfordításra és hozamokra is a precíziós és a hagyományos művelés tekintetében. A szakirodalmi résznél pontos kutatásokat végeztem, gyűjtést végeztem a témában főként a megjelent nyomtatott könyvek, internetes cikkek, korábbi szakdolgozatok formájában. A már megjelent anyagokat vetettem össze saját kutatási kérdésemmel, kérdéseimmel. A fejezetnek főként a korábban felsorolt anyagok adták a vázát. Fontosnak tartottam még, időjárási és klimatikus tényezőket is bevenni a kutatásba, a vizsgálatok alátámasztása, pontos igazolása miatt. Úgy éreztem ezzel a minőséggel egy új kiindulási alapot biztosíthatok a kutatásomra nézve. A témafelvetés részben végső célom pedig nem más mint, hogy bizonyítsam a precíziós gazdálkodás minden szempontból egy hatékony választás, a hagyományos termesztés mellett. Szeretném igazolni, hogy nagyobb gép- és eszközberuházás mellett is magasabb jövedelmezőség és termésátlagok realizálhatóak. A szakirodalmi rész érintette a gyomszabályozást a kórokozókat és kártevőket, illetve az ellenük eszközölhető védekezést. Ugyanígy ez megvalósult a gyomírtás módszereire is. Jellemeztem a növény morfológiai megjelenését. Pontosan összeszedtem a gyomnövényeket életciklusuk szerinti bontásban. Rögzítettem a parcellákon alkalmazott gyomírtó szereket a Dragstert és a Python 280 SC-t is. Továbbá a precíziós módszerek és agrotechnikai eljárások is felsorakoztak. Megjelent az agrotechnika, a biológiai, a kémiai és a mechanikai védekezés tárgyköre is. Különböző tanulmányokat vizsgálva éltem a valós- és nem valós idejű kezelések bemutatásával. Precíziós adatszolgáltatók is felsorolásra kerültek. Az anyag és módszer résznél a területek pontos bemutatása történt. Általánosságban jellemeztem az az Agro World cégcsoporttal történő kapcsolatomat. Táblázatban rögzítettem a precíziós és hagyományos táblákon történt főbb műveleteket, a kijuttatott anyagokat, vetés, vegyszerezés, kultivátorozás. Fontos volt továbbá a gép és eszközhasználat összehasonlító vizsgálata, elemzése a precíziós és hagyományos területek esetében. Időjárási tényezők vizsgálata is megtörtént Püspökladány és Nádudvar esetében. Az itt felsorolt tényezők, minőségek pedig a következők voltak: hőmérséklet és relatív páratartalom, csapadék. Az eredmények és értékelésük esetén konkrét kimutatásokat vizsgáltam munka és idő ráfordítás esetében. Érintettem továbbá az üzemanyag és egyéb inputanyagok kijuttatását is. A teljes felhasznált területre (32,17,2,5 ha) illetve egy egységnyi 1hektáros területre levetítve egyaránt. A táblákat külön is vizsgáltam itt pontosabban a műveleteket tudtam külön-külön is értékelni így tárgyalva szántást, lazítózást, vegyszerezést, elmunkálást, műtrágyázást, magágykészítést, vetést, kultivátorozást, injektálást, tápanyag utánpótlás műveletét, és a betakarítást. Továbbá elkülönítettem a hagyományos és precíziós táblákon kijuttatott inputanyagokat is. Végső soron a munkaműveletek részletes elemzésére is kitértem ide sorolva az időráfordítást, az üzemanyag-felhasználás és költség elemzését, az inputanyag kijuttatást, a precíziós és hagyományos technológiában alkalmazott lényeges eltéréseket, a termésátlag és jövedelmezőség kérdését, illetve a táblák közti különbségek értékelését is. A géphasználat volt még ilyen tényező, ezen felül az inputanyag felhasználás, az üzemanyag felhasználás és ráfordítás, a környezeti tényezők hatása, a hozam és ráfordítások aránya került elemzésre. Időközben pedig szerettem volna egy úgynevezett aktualitások, részt is beilleszteni a dolgozatba, ugyanis AKG-s vállalással is szembenézünk a következő időszakban, ez egy jövőbeli tervre történő berendezkedés. Gyakorlati javaslatot is tettem az általam vizsgált kutatási kérdésekre, hipotézisekre és további kutatási irányokat jövőbeli vizsgálható területeket is felvázoltam.