A különböző közbeszerzési eljárások folyamatait, eredményeit, magát az eljárást kiemelt figyelem övezi, és nemcsak a közbeszerzések szereplői részéről. A hétköznapi emberek, és a média is élénk figyelemmel követi az eljárásokat. Az emberek mindig kétkedve fogadják a közbeszerzéseket, mindig valamiféle csalást, korrupciót sejtenek mögötte, és a pénzekkel való visszaélést azonosítják a közbeszerzésekkel. Támogatásból megvalósuló közbeszerzések esetében még inkább hangosak ezek a felszólalások. Az Észak-Alföldi Operatív Programban a közbeszerzésekre szerződött összeg 2011 és 2016 között mintegy 141.956.986.974 forint volt, de a teljes összeg, amit a 2007-13 közötti programozási időszakban közbeszerzésre felhasználtak, még magasabb összeget tett ki. Ezen összeg a magyar gazdaság élénkítését szolgálta, ezért jogos az embereknek azaz igénye, hogy tudják, biztosan jó helyre került ez az összeg, és szabályosan használták fel azt.
Uniós csatlakozásunkkal részesévé váltunk egy európai piacnak, akiknek felelősséggel tartozunk. Felelősek vagyunk a ránk bízott támogatásért. Folyamatosan árgus szemmel vizsgálnak szakértőik, bizottságaik, és minden hibát észlelnek, és szankcionálnak. Ezért fontos, hogy hazánkban is legyen olyan intézményrendszer, ami e visszásságokat észleli, és szabályszerűen kezelni is tudja. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy ez sem mindig elég. Intézményrendszeren belül is vannak eltérések a jogszabályi háttér értelmezésében, és a szabályok alkalmazásának kérdésében. Dolgozatomban erre ki fogok térni. Munkámban a közbeszerzési, azon belül a közbeszerzési ellenőrzések rendszerről szeretnék egy átfogó képet adni, kitérve az intézményrendszerre, és a közbeszerzések körében elkövetett szabálytalanságokra, bizonyítva, hogy a közbeszerzés nem egy rossz, visszaélésekre lehetőséget adó eljárás, hanem egy, a gazdaság növekedését célzó „módszer”. Nem minden ajánlattevő és ajánlatkérő folyamodik csaláshoz a támogatások felhasználása során.