"...Az Álarcosbál-ban ábrázolt kislány modellje kisfiú volt, anyát veszített, beteges kisfiú, az író képzelőtehetsége mindig élő nyersanyagot darál új masszává, a kisfiú az én ábrázolásomban szintén az édesanya halálával rideggé és értelmetlenné vált otthon pótlását keresi, s találja meg osztálytársai és nevelője segítségével... Az Álarcosbál története szomorúan tipikus mesét mond el az olvasónak: a háború áldozatai nemcsak frontkatonák vagy lebombázott otthonú felnőttek, a legnagyobb áldozat a gyermek, aki a hadműveletek miatt sosem láthatta életben édesanyját. Én megpróbáltam az én kis hősömnek visszahozni azt, akit sose látott, "Zsuzsát", még össze is fércelni az elszakadt szálakat..."