A kötet azt kívánja bemutatni, miként bontakozik ki és jelenik meg az isteni kinyilatkoztatás dicsősége az egyházi teológia tág és összetett terében. Tehát nem közvetlenül (és szűkebb ösvényre térve) a teológia formáját és szépségét vizsgálja, hanem a bibliai kinyilatkoztatásban rejlő objektív ős-oknak a teológiára gyakorolt formáló hatását. E rövid történelmi seregszemle ekképpen átmenetet képez a kinyilatkoztatás történelmi alakjának bemutatása (első kötet) és szigorúan teológiai, dogmatikai értelmezése (harmadik kötet) között. Itt most a különböző látásmódoké a főszerep, amelyek nem pusztán az emberi végességből következően oly sokrétűek: a kinyilatkoztatás megjelenésének mindig nagyobb, befoghatatlan gazdagsága szükségképpen efféle sokféleséget eredményez.