Dolgozatomban a Debreceni Egyetemen tanuló külföldi hallgatók csoportvilágát vizsgáltam meg. Témám aktualitását az adja, hogy nemzetközi és magyar szinten is egyre bővül a diákmobilitásban részt vevők száma: egyre több ország kapcsolódik be a tanulmányi célú mozgásba, s az mind szélesebb rétegek számára válik elérhetővé. Így a tudásalapú társadalomban újfajta egyenlőtlenségek is kialakulhatnak. A peregrináció történetének áttekintése után néhány, a külföldi egyetemjárás szempontjából érdekes szociológiaelméleti problémát és a belőlük levonható hipotéziseket mutatom be. Ezt követően a nemzetközi, magyar és Debreceni Egyetemre vonatkozó statisztikai adatok ismertetése következik. Néhány olyan empirikus szociológiai kutatás főbb eredményeiről is írtam, melyek a külföldi egyetemisták csoportjait vizsgálták meg, s hasznos ötletekkel szolgáltak a saját kutatásomhoz is. A dolgozat végén pedig az önálló kvalitatív kutatásom eredményeiről és a lehetséges további irányvonalakról szeretnék beszámolni. A 10, félig strukturált interjú során öt dimenzió mentén vizsgáltam meg 1) a külföldi hallgatók mobilitási tőkéjét, az egyetemválasztás motivációját, 2) a magyarokról, Magyarországról alkotott képüket, 3) saját nemzeti-vallási tradícióikhoz való kötődésüket, 4) a magyarokhoz vagy más külföldi csoportokhoz köthető baráti vagy konfliktussal teli kapcsolataikat 5) és azt, hogy milyen tényezők befolyásolják a csoportok (szakmai, baráti stb.) képződését.