A dolgozatom középpontjába állított ország egy exportorientált és meglehetősen nyitott gazdaságú nemzet, amely számára alapvető fontosságú, hogy milyen külgazdasági kapcsolatrendszerrel rendelkezik, és azokat miként ápolja, illetve építi ki. A semlegesség mindig is meghatározta ennek a térségnek az arculatát, ugyanakkor néhány évtizeddel ezelőtt már elkezdődött az az integrációs folyamat, melynek végső eredményeképpen csatlakozott az Európai Unióhoz. Elsőnek felvázolom az országgal kapcsolatos általános tudnivalókat, amely keretében ismertetem a GDP, a munkanélküliség, az infláció alakulását, illetve a versenyképességet meghatározó tényezőket. Röviden kitérek az euró be nem vezetésének hátterére és körülményeire. Dolgozatom szerves részét képezi az export és az import összetételének, jellemzőinek és a legfontosabb partnereknek a bemutatása. Ezek után Brazíliával (a régi-új perspektíva, illetve az egyre erősödő kapcsolatok miatt) kialakított viszonyának rövid elemzését végzem el. A következő fejezet pedig a Svédország által követett külgazdasági stratégiát meghatározó tényezőkről szól majd. Fontosnak tartottam, hogy ne csak az Európai Uniós csatlakozás témáját járjam körbe, hanem ennek előzményeit is. Ezért a szakdolgozatom végén nem csak az odáig vezető utat mutatom be, hanem a tagság által generált leglényegesebb változásokat is, illetve arra próbálok választ találni, hogy megérte-e az országnak az EU-tagállamok sorába lépnie. A történelem folyamán egy mezőgazdasági profilú országból egy erős, fejlett iparral rendelkező ország vált. Meg tudott felelni a globalizáció kihívásainak, stratégiáját nagyban meghatározták az export növelésére és a tőke vonzására irányuló törekvések. Mindez viszont nem valósulhatott volna meg, ha nem ismeri fel a nyitás fontosságát.