A szakdolgozat fókuszpontjában elsősorban sportjogi speciális normák kerülnek rendszerezés által informális bemutatásra és értelmezésre, hangsúlyt fektetve a közjogi szemlélet érvényesülésére. Ennek alátámasztása végett a szakdolgozat alapvetően dichotóm felépítési rendszert követ. Egyrészről a sportra, mint társadalmi tevékenységre vonatkozó közigazgatási jogi rendelkezések tekintetében, másrészről a büntetőjog – mint az állam ultima ratio eszköze - tekintetében. A téma teljes körű és átfogó megértéséhez elengedhetetlen előfeltétel a sportjog, mint önálló szakjog ágazati jellegével felmerült jogászi diskurzus érveinek és ellenérveinek pro et contra hangvételű szemléltetése. A közigazgatási jog területén találhatóak a sportjogi szabályok túlnyomó többsége, mondhatni ez a sportjog legkiforrottabb részterülete. Meghatározó szerepe vitathatatlan a szakdolgozat témájával kapcsolatban, ezért mindenképp hangsúlyos tényezőként kerül bemutatásra. Fontos előrevetíteni, hogy a szakdolgozat a legcélravezetőbb közigazgatási rendszerezési elvet, a hatalmi ágak szerinti felosztást tekinti irányadónak. A szakdolgozat alapvető kapcsolódási pontnak tekinti rendszertanilag a büntetőjog közjogok csoportjába való tartozását, figyelembe véve a jogágazatok egymás közötti viszonyára és a közigazgatási joggal való érintőleges kapcsolatára. Ebből kifolyólag a téma felosztása is a büntetőjogi szemléletű rendszerezés elvét követi. meghatározó témája a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben szabályozott sportrendezvények látogatásától való eltiltás büntetése, a dopping elleni küzdelem bemutatása, különösen a teljesítményfokozó szerrel visszaélés törvényi tényállásának elemzése, illetve a sporteredmények tiltott befolyásolása törvényi tényállásának szemléltetése. Megemlítésre kerülnek azon jogalkotói - paternalista jellegű - beavatkozás mögött álló érvek összessége, amelyek indokolttá tették ezen sporttevékenységekkel összefüggő magatartások pönalizálását.