Gazdasági kistűkör
Fájlok
Dátum
1845
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Beimel J. betűivel
Absztrakt
Leírás
Ex libris (etv)
Kézírásos possessori bejegyzés: Polák Jánosé (etv)
Kérdés-felelet („katekizmus”) formában írt könyv, szóhasználatában, stílusában igyekszik az átlagemberi nívóhoz igazodni, közérthető lenni. Első része a földművelést tárgyalja: a föld minőségét, az időjárás hatásait, a szükséges eszközöket, a trágyázást, szántás-vetést, több modernizációs javaslattal. Bemutatja a fontosabb szántóföldi növényeket, és a vetésforgót. Ez utóbbi kapcsán – nagyon érdekes! – elemzi a tagosítás és a jobbágyi örökváltság előnyeit, hatását a reformáló nemesi elit szemszögéből.
A második rész az állattenyésztést mutatja be: nemcsak a tartás, szaporítás, stb. módszereit, hanem a haszonállatok betegségeit is. Érdekes, hogy itt is találunk utalásokat a földhasználat modernizácójára (tagosítás előnyei a takarmánytermelésben, és az istállózó tartásban).
harmadik rész a kertészettel foglalkozik. A gyümölcstermeléssel kapcsolatban hangsúlyozza a szerző annak igen jövedelmező voltát. A szóhasználat alapján látható, hogy a szerző ideálja a racionálisan gazdálkodó, tisztességes jövedelemért munkálkodó, önálló kistulajdonos.
A negyedik rész a szőlőművelést ismerteti. Ez a legalaposabb szakasza a könyvnek: pl. rendkívül aprólékos a borkezelés, pincegazdálkodás, és az ehhez szükséges eszközök (hordók) leírása.
Az ötödik részben a reformkori gazdasági törekvések visszatérő témája, a selyemtermelés kap teret. A szakmai leírás mellett a kitartó és csüggedetlen munkáról erkölcsnemesítő gondolatot is olvashatunk, ill. javaslatot a selyemtenyésztés központosításáról.
A hatodik rész a méhészettel foglalkozik, a hetedik az erdészettel. A nyolcadik rész a háztartásvezetéssel foglalkozik.
Ez a szövegrész kitér a paraszti házépítésre, belsőépítészetre éppúgy, mint a család „patriarchális” irányítására, a jó erkölcsökre, ill. a parasztnak a hagyományos társadalmi hierarchiában elfoglalt helyére, és ebből fakadó kötelességeire. Pontosan megszabja a gazdasszony kötelességeit. Erkölcsi alapszabályokat fogalmaz meg a család minden tagja számára. A könyv végén a gyümölcsfa-ápolást illusztráló képtábla található. Összefoglalva: a kissé leegyszerűsítő stílusban írott munka viszonylag alapos gazdászati tanácsadó, számos, a maga korában rendkívül aktuális modernizációs gondolattal.
Kézírásos possessori bejegyzés: Polák Jánosé (etv)
Kérdés-felelet („katekizmus”) formában írt könyv, szóhasználatában, stílusában igyekszik az átlagemberi nívóhoz igazodni, közérthető lenni. Első része a földművelést tárgyalja: a föld minőségét, az időjárás hatásait, a szükséges eszközöket, a trágyázást, szántás-vetést, több modernizációs javaslattal. Bemutatja a fontosabb szántóföldi növényeket, és a vetésforgót. Ez utóbbi kapcsán – nagyon érdekes! – elemzi a tagosítás és a jobbágyi örökváltság előnyeit, hatását a reformáló nemesi elit szemszögéből.
A második rész az állattenyésztést mutatja be: nemcsak a tartás, szaporítás, stb. módszereit, hanem a haszonállatok betegségeit is. Érdekes, hogy itt is találunk utalásokat a földhasználat modernizácójára (tagosítás előnyei a takarmánytermelésben, és az istállózó tartásban).
harmadik rész a kertészettel foglalkozik. A gyümölcstermeléssel kapcsolatban hangsúlyozza a szerző annak igen jövedelmező voltát. A szóhasználat alapján látható, hogy a szerző ideálja a racionálisan gazdálkodó, tisztességes jövedelemért munkálkodó, önálló kistulajdonos.
A negyedik rész a szőlőművelést ismerteti. Ez a legalaposabb szakasza a könyvnek: pl. rendkívül aprólékos a borkezelés, pincegazdálkodás, és az ehhez szükséges eszközök (hordók) leírása.
Az ötödik részben a reformkori gazdasági törekvések visszatérő témája, a selyemtermelés kap teret. A szakmai leírás mellett a kitartó és csüggedetlen munkáról erkölcsnemesítő gondolatot is olvashatunk, ill. javaslatot a selyemtenyésztés központosításáról.
A hatodik rész a méhészettel foglalkozik, a hetedik az erdészettel. A nyolcadik rész a háztartásvezetéssel foglalkozik.
Ez a szövegrész kitér a paraszti házépítésre, belsőépítészetre éppúgy, mint a család „patriarchális” irányítására, a jó erkölcsökre, ill. a parasztnak a hagyományos társadalmi hierarchiában elfoglalt helyére, és ebből fakadó kötelességeire. Pontosan megszabja a gazdasszony kötelességeit. Erkölcsi alapszabályokat fogalmaz meg a család minden tagja számára. A könyv végén a gyümölcsfa-ápolást illusztráló képtábla található. Összefoglalva: a kissé leegyszerűsítő stílusban írott munka viszonylag alapos gazdászati tanácsadó, számos, a maga korában rendkívül aktuális modernizációs gondolattal.
Kulcsszavak
Galéria::Régi könyvek::Egyedi jellemzők::Illusztrált, Galéria::Régi könyvek::Egyedi jellemzők::Kézírásos bejegyzések, Galéria::Régi könyvek::Kiadás helye::Magyarország::Buda/Pest, Galéria::Régi könyvek::Kiadás nyelve::Magyar, Galéria::Régi könyvek::Műfaj::Tankönyv, Galéria::Régi könyvek::Témakör::Gazdálkodás