A munkaviszony keretében létrehozott szerzői művek szabályozása sajátos részét képezi a szerzői jogi rendelkezéseknek. A szerzői jogi szabályok minden fejlett jogrendszerben a szerzőt tekintik az általa létrehozott szerzői mű tulajdonosának és a műhöz kapcsolódó szerzői jogok jogosultjának. Tehát a szerző jogosult a mű hasznosítására, ő élvezi annak gyümölcseit. Egy munkaviszonyban létrehozott mű esetében azonban a munkáltató jogos igényt tarthat arra, hogy az elkészült művel rendelkezzen, és a mű hasznosításából származó gazdasági előnyöket magáénak tudhassa. A munkavállaló és a munkáltató érdekei között feszülő ellentét feloldása nem egyszerű feladat. Ezt jól mutatja az is, hogy ahány ország, annyiféle megoldás született a kérdésben.

Dolgozatom célja, hogy bemutassam a munkavállaló szerzők és a munkáltatók közötti érdekellentét feloldására szolgáló szabályokat a magyar és a francia jogban, és képet adjak a szabályozáshoz kapcsolódó értelmezési és ítélkezési gyakorlatról. Dolgozatom első részében a szerzői jogi általános kérdéseket tárgyalom (milyen művek minősülnek szerzői műnek, ki minősül szerzőnek), majd bemutatom a munkaviszonyban alkotott szerzői művek szabályozásának fejlődését az első szerzői jogi törvényektől a hatályos szerzői jogi rendelkezésekig.