Az elmúlt három évtized az informatika töretlen fejlődésének időszaka volt - a számítógépek eljutottak a kutatólaboratóriumokból a háztartásokba, és mostanra a mindennapi életnek már szinte nem is találunk olyan területét, melybe ne tört volna be a digitális technika... Az Internet elterjedésével Földünk kisebb lett, minden közelebb került - csak egy karnyújtásnyira van tőlünk a világ, pillanatok alatt egy másik kontinensen dolgozó munkatársunkkal oszthatjuk meg tapasztalatainkat, ha épp arra van szükség. Hitelkártyánkat használva szinte bármit megvásárolhatunk anélkül, hogy fel kellene állnunk kedvenc fotelünkből... Internet mindenhol - ez korunk legértékesebb portékája. Az igény arra, hogy védjük személyes adatainkat, szellemi termékünket, tapasztalatainkat, kutatási eredményeinket, meghitt családi emlékeinket, vagy akár csak baráti levelezésünket, teljesen jogos. Felmerül tehát a kérdés, ha minden lemásolható, többszörözhető, hogyan akadályozhatjuk meg, hogy illetéktelen kezekbe kerüljön?... A korszak magával hozta az igényt a titkosításra, mely az elmúlt évszázadokban is nagy szerepet játszott a világban - elég a II. világháborúban használt rejtjelezésre, illetve annak feltörésére gondolnunk, és beláthatjuk, nem babra ment a játék. Napjainkra a titkosítás kilépett a nyilvánosság elé, bárki számára elérhetőek a kormányzati szintű biztonsággal ellátott szoftver és hardver termékek, és bár az Egyesült Államok sokáig a fegyverekkel vette egy kalap alá a komolyabb titkosítást használó szoftvereket, mára enyhülni látszik a helyzet. Semmi sem akadályoz meg minket abban, hogy olyan hatékony és erős kódokkal védhessük szenzitív adatainkat, melyet a világ összes kriptográfusa együttes erővel sem tudna megfejteni... Szakdolgozatom napjaink talán legnépszerűbb asztali és szerver operációs rendszerében használható titkosítási megoldások áttekintő jellegű vizsgálatát célozza, választ keresve azon kérdésekre, hogy a nyújtott lehetőségek kihasználásával vajon tényleg biztonságban érezhetjük-e magunkat, vagy ez a biztonság hamis illúzió csupán? Az első fejezetben napjaink kriptográfiai megoldásaiból emelnék ki a témához kötődő részleteket, áttekintést adva a módszerek működéséről, lényeges jellemvonásairól, felhasználási területeikről, valamint az egyes összehasonlítható eljárások előnyeiről - hátrányairól. Az alapok után a Windows által a tárolt adatok védelmére hivatott beépített megoldásról, azt követően pedig egy némiképp más filozófiát követő, de hasonló célokat kitűző szoftvercsomagról ejtenék szót. Ezt követően a hálózati forgalom titkosítása kerül terítékre, majd zárásként egy kisebb fejezetet teljes egészében a jelszavakkal támasztott követelményekre, valamint az ezzel kapcsolatban gyakran felmerülő problémákra szánok...