Valamennyi modernkori jogállamban alapvető követelmény a jogbiztonság elvének az érvényre juttatása. Ez biztosítja, hogy az állampolgárok tudják, melyek azok a társadalmi követelmények, amelyeknek meg kell felelniük, s melyek azok a következmények, amikkel számolniuk kell az együttélést biztosító szabályok be nem tartása esetén. A büntetőjog feladata a hátrányos következmények megállapítása és azok következetes alkalmazásának elősegítése. Az elmúlt évek során a bűnözés strukturális átalakulását, valamint a bűncselekmények számának emelkedését tapasztaljuk. Elterjedtebbé válnak az erőszakos bűncselekmények, és az elkövetők is egyre nagyobb számban kerülnek ki a fiatalabb korosztály köréből. Ez a folyamat késztetett arra, hogy dolgozatomban bemutassam az ezzel az elkövetői körrel szemben kiszabható büntetések és intézkedések rendszerét a magyar büntetőjogi szabályozáson belül.

A dolgozatom elején nélkülözhetetlennek érzek egy általános büntetőjogi kitekintést, valamint alapvető büntetőjogi fogalmak tisztázását. Ezt követően a fokozatosság büntetőjogi követelményének figyelembe vételével törekedtem dolgozatom vázát felépíteni, az enyhébb büntetőjogi következményektől a szigorúbb szankciók felé haladva. Igyekeztem átfogó képet adni az egyes jogkövetkezmények történeti fejlődéséről, és hatályos szabályozásáról.

Összegzésemben rövid véleményt formáltam a büntetőjog szerepéről társadalmunkban, és arról, hogy a fiatalkorúak esetében a prevenciót elősegítendő, milyen jogon kívüli lehetőségek állnak rendelkezésre.