Over the past decades, the lifestyle of mankind has changed dramatically, beginning in the more advanced countries and nowadays developing new types of disease worldwide. The death rate due to the spread of so-called civilization diseases is now considered to be the highest. Experts working with the phenomenon have found that the onset of chronic illnesses is due to a number of factors: environmental pollution, accelerated and overworked lifestyles, and, in addition to excessive stress, the increasingly sedentary lifestyle of civilized societies, . However, compared to this changed lifestyle, societies' dietary habits have not changed and, according to nutrition scientists, has led to the spread of civilization diseases, which place a significant burden on the health systems of developed countries and also involve economic risks (eg loss of work), growing sick pay). Lifestyle and nutrition play a major role in the development of most diseases, and are therefore referred to in the literature as lifestyle and nutrition-related diseases. Analyzing statistical data on the nutritional status of the Hungarian population, we find that men consume twice as much fat as women, and women consume twice the amount of cholesterol, and women consume 1.5 times the amount of cholesterol and four or three times as much salt as is sufficient. but only two-thirds of the recommended dietary fiber intake. Increased physical activity and the quality of the foods you consume greatly influence your health.

Az elmúlt évtizedekben az emberiség életmódja jelentősen változott, amely kezdetben a fejlettebb országokban majd napjainkban az egész világon új típusú betegségeket alakított ki. Az úgynevezett civilizációs betegségek terjedése által bekövetkezett halálozási arány mára a legnagyobbnak tekinthető. A jelenséggel foglalkozó szakértők megállapították, hogy a krónikus betegségek megjelenése sok tényező következménye: a környezetszennyezés, a felgyorsult és túlhajszolt életmód, továbbá a túlzott stressz mellett a civilizált társadalmakra egyre inkább jellemző mozgásszegény életmód is kiváltó ok lehet, amely az ülő foglalkozások növekvő számának tudható be. Ehhez a megváltozott életmódhoz képest azonban a társadalmak táplálkozási szokásai nem változtak, így – a táplálkozástudományokkal foglalkozó kutatók szerint – egyenes út vezetett a civilizációs betegségek elterjedéséhez, amely jelentős mértékben terheli a fejlett országok egészségügyi rendszereit, egyúttal gazdasági veszélyekkel is jár (pl. munkából való kiesés, táppénz növekvő mértéke). A legtöbb betegség kialakulásában az életmódnak és a táplálkozásnak van meghatározó szerepe, ezért ezeket a szakirodalom életmóddal és táplálkozással összefüggő betegségeknek nevezi. A magyar lakosság táplálkozási helyzetének a statisztikai adatait elemezve azt tapasztalhatjuk, hogy a férfiak kétszer, a nők másfélszer annyi zsiradékot fogyasztanak az ajánlottnál, továbbá a férfiak kétszer, a nők másfélszer annyi koleszterint, és négyszer, illetve háromszor annyi sót fogyasztanak, mint amennyi elegendő lenne, viszont az ajánlott élelmi rost mennyiségnek csak a kétharmadát. A fizikai aktivitás növekedése, és az elfogyasztott ételek milyensége nagyban befolyásolja az egészségi állapotot.