Különböző gazdasági növények ammónia, nitrit és nitrát felvételének vizsgálata akvapóniás rendszerben

Abstract

Az akvapónia a haltenyésztés (akvakultúra) és a talajnélküli növénytermesztés (hidropónia) kombinációja, amelyben a haltermelés során létrejövő szerves és szervetlen anyagcsere-termékek a bakteriális átalakító folyamatok révén növények által hasznosítható nitrogénformákká módosulnak. Az akvapóniás rendszerek gazdaságilag értékes növények előállításával alternatív megoldást jelenthetnek az intenzív haltermelő rendszerek elfolyó- vízének a hasznosítására. Kutatómunkám során 25 napos kísérletet állítottam be, amely során három gazdaságilag hasznos növényfaj, a bazsalikom (Ocimum basilicum) a fodormenta (Mentha spicata) és a tigrismogyoró (Cyperus esculentus) növekedési intenzitását, ammónia, nitrit és nitrát felvételét, illetve a kísérletbe bevont halfaj, a ponty (Cyprinus carpio L.) termelési paramétereit vizsgáltuk. A termelési tesztet 9 db különálló akvapóniás egységben, mindhárom növényfaj esetében 3-3 ismétléssel állítottuk be. A kísérlet során arra kerestük a választ, hogy a vizsgált növényfajok közül melyiknek a legnagyobb a technológiai tűrőképessége, valamint a növényi biomassza növekedés és a nitrogénformák felvétele alapján melyik illeszthető be legjobban a pontynevelés során keletkező el folyóvíz hasznosításába. A kutatás során megállapítottam, hogy a felhasznált növények beilleszthetőek a pontynevelés során keletkező elfolyóvíz hasznosításába. A növények nitrogén-felvételei között nem mutatkozott jelentős eltérés. Növekedés szempontjából a menta érte el a legnagyobb növekedést, amit a kísérlet végén megnégyszereződött levélszáma igazol. A ponty ivadékok átlagos egyedi testtömege tekintetében nem tapasztaltunk szignifikáns eltérést. A takarmányértékesítés, a testtömeg-gyarapodás és a specifikus növekedési ütem vonatkozásában egyaránt a mentás kezelés érte el a legrosszabb eredményt, a többi csoport értéke közel azonos volt.