Dolgozatomban a Kulturális Közfoglalkoztatás Programokról írok, amelyek a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével kerülnek lebonyolításra. 2013-ban indult az első program, 2017 februárjában pedig már a negyedik program is a végéhez ér. Az első Kulturális Közfoglalkoztatási Programban közel 2000, majd a negyedikben már több mint 3600 partnerszervezet vett részt, amelyek több ezer kulturális közfoglalkoztatottat tudtak fogadni. A kulturális közfoglalkoztatás egy mintaprogramként indult 2013-ban. A kulturális szférában egy újfajta foglalkoztatási lehetőségként jelent meg a már meglévő főfoglalkoztatás, projekt keretében való alkalmazás és az önkéntesek mellett, így ez egy újfajta módja a humánerőforrás bővítésének. A kulturális közfoglalkoztatottak elsősorban szellemi, szakmai munkát végeznek, magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, ennek köszönhetően is egy másfajta programról beszélhetünk, mint az általános közfoglalkoztatás esetében. Emellett pedig fontos, értékteremtő munkát végeznek, részt vesznek a kulturális alapellátás és a közösségfejlesztés területéhez kapcsolódó tevékenységekben. Dolgozatom elméleti részében először az általános közfoglalkoztatásról írok, hogyan zajlik, milyen feltételei vannak, ki lehet közfoglalkoztatott, közfoglalkoztató stb. Ezt követően a kulturális közfoglalkoztatás jellemzőiről, céljairól, írok, valamint arról, hogy a kulturális közfoglalkoztatottak milyen jellegű munkákat végeztek a különböző programok során. A következő részben Kulturális Közfoglalkoztatási Programok hozadékait közelítettem meg az egyének, a partnerszervezetek és a települések oldaláról. Majd bemutatom külön a programokat is: melyik programban hány közfoglalkoztatott és partnerszervezet vett részt. A dolgozat empirikus részében elsőként a partnerszervezetek által kitöltött kimeneti kérdőívek eredményeit elemzem, amelyek a Nemzeti Művelődési Intézet adatbázisából valók, majd a II. Országos Közfoglalkoztatási Kiállításon az általam készített interjúkat elemzem. Ezek keretein belül a partnerszervezetek szemszögéből nézve tekintünk a megvalósult programokra, pl. miért volt számukra fontos, milyen előnyeit, hátrányait látták a programnak, mennyire voltak vele elégedettek stb. A vizsgálat eredményei felhasználhatók a Kulturális Közfoglalkoztatási Program tartalmi fejlesztésében, és más mintaprojektek elterjesztésében is.