Absztrakt A szakképzés változásai Magyarországon

• A Debreceni SZC Könnyűipari Szakképző Iskolája és Speciális Szakiskolája esete - Kulcsszavak: szakképzés, szakképesítés, rész-szakképesítés, hiány-szakképesítés, modulrendszer, duális képzés, lemorzsolódás, OKJ, Köznevelési Hídprogram A szakdolgozat elkészítésének célja volt a szakképzés folyamatos változásainak bemutatása és ezek hatása a Debreceni SZC Könnyűipari Szakképző Iskolája és Speciális Szakiskolájának működésére. Napjainkban előtérbe került a szakképzés, talán nincs még egy olyan terület, aminek ennyi változáshoz kellett igazodnia, törvényeket hoztak, rendeleteket alkottak, majd rövid idő elteltével ismét változtatták azokat. A változások bemutatása kapcsán a szakképzés történeti áttekintése mellett a modulrendszer, az alternatív és a duális képzés bemutatására fektettem a hangsúlyt, ismertetve azokat. A legutóbbi törvényi változások, mint a szakképző iskolák fenntartó váltásai, az új iskolatípusok (pl.: szakgimnázium) illetve a Köznevelési Hídprogram és az ezzel kapcsolatos tapasztalatok bemutatása is fontos cél volt. Saját iskolámban végeztem terepmunkát, a dokumentumelemzés és a másodelemzés módszerével dolgoztam, felhasználtam a Pedagógiai Programot, a statisztikai és a beírási naplók adatait. Célom volt megvizsgálni a különböző képzési rendszerekbe beiratkozott tanulók lemorzsolódási és bukási arányait. A lemorzsolódás, a mindennapjaink problémája, melyben szerepet játszik a tanulók családi és szociális helyzete. A legmagasabb lemorzsolódási arány a négyéves képzésiről mondható el, ekkor változott a tankötelezettség 18-ról 16 éves korra. Az ötéves rendszernél ezért nem tudtak olyan könnyen kimaradni. Amikor összehasonlítottam egymáshoz az ugyanabban a tanévben végző, de különböző képzési rendszerben tanulók lemorzsolódás arányát, ismét a négyéves képzés vezetett. A bukásoknál mindegyik esetben a kilencedik évfolyamon a legmagasabb az arány a befejező évfolyamon minimális. Kiindulva a vizsgálatok eredményeinek értékeléséből megoldási lehetőségeket keresek a lemorzsolódási arányok csökkentésére. Az biztos, hogy csak pedagógiai eszközökkel nem oldható meg ez a probléma, mert a tanulók háttere fontos tényező abban, hogy felmérjük a helyzetüket, személyiségüket, és ha szükséges, a megfelelő szakembert segítségül hívjuk (pl.: gyógypedagógus, pszichológus).