Az európai barnamedve (Ursus arctos L.) telelő barlang választásának vizsgálata az észak-nyugati Hargitában
Dátum
Authors
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
DOI
Absztrakt
Vizsgálatomban barnamedvék által telelésre használt öt sziklabarlang adatait vettem fel a Hargita hegység észak-nyugati részén, 2011. július 14. és augusztus 21. között.A barlangok fontosabb környezeti sajátságait lejegyeztem, a bejárataik magasságát, szélességét, valamint üregeik méreteit (hosszúságát, magasságát és szélességét) lemértem, a barlangok alaprajzáról rajzokat készítettem. A bejáratok átlagmagassága: 103 cm, szélessége: 59 cm, az üregek átlaghosszúsága: 306 cm, magassága: 137 cm, szélessége: 68 cm volt. Ezen értékek irodalmi adatokkal történ összevetése után azt kaptam, hogy ezek megegyeznek az irodalmi adatokkal. Úgyszintén a barlangok délies kitettsége, a hegyoldal lejtésszögének értéke és a fenyő elegyes bükkös növénytársulás típus is beleillenek a szakirodalomban lejegyzett adatokba. Elmondható, hogy a Hargita hegységben a sziklabarlangokat előnyben részesíti a medve a talajbarlangokkal szemben. A mintaterület különösen alkalmas a telel barnamedve számára, azonban a legújabb veszély, a motoros szánosok megjelenése komoly aggodalomra adhat okot. A zavarás következményeit, illetve egyéb, a telelés szempontjából fontos paraméter vizsgálatát még több szikla-, és talajba ásott barlang felmérésével, illetve ezek bekamerázásával lehet megoldani.