A 19. század közepétől előtérbe kerültek a természettudományos alapú evolucionista elméletek és ezek viszonylag elég hamar megjelentek a magyar szakirodalomban is. Néhány korabeli tudósunk fel is vette a kapcsolatot a kor nemzetközileg elismert tudósaival. Darwin Fajok eredete című művének bemutatásában, fordításában jelentősen kivette a részét Dapsy László és Margó Tivadar. A darwini irányzatot követő darwinisták mellett megjelentek az antidarwinisták is, a közöttük kibontakozó viták is segítették a magyar tudomány fejlődését, azért is, mivel saját igazuk bizonyítása végett komoly tudományos munkákat végeztek. A darwinizmus és vele párhuzamosan futó más evolúciós irányzatok megjelentek a 19. század második felében a magyar politikai életben is. Volt egy fiatal politizáló értelmiségi csoport, amely magukat kedvenc kávéházukról Kávéforrás körnek nevezték. Ebbe a csoportba tartozott többek között Arany László, Asbóth János és Keleti Károly is. A politikai életen belül az antiszemitákra is hatottak az evolúciós elméletek, így pl. Verhovay Gyulára és Istóczy Győzőre is, amelyek leginkább a politikusok politikai beszédeikből, propagandakönyveikben fellelhető hivatkozásokból derülnek ki.