Dolgozatom első részében a közjegyzőség kialakulásához vezető utat, illetve a valódi közjegyzőség létrejöttét mutatom be. Ezen belül külön figyelmet érdemel véleményem szerint a magyar közjegyzőség fejlődése, így ennek kialakulását, a történelem során kialakult nagyobb állomásait, eltérő rendszereit részletezem. Ezek után a közjegyző mai jogállását és működését mutatom be, értve ezalatt a fontosabb közjegyzőkre vonatkozó elveket, a szervezetrendszer bemutatását, illetve a hatásköri és illetékességi kérdések tisztázását. A harmadik részben a modern közjegyző egyes feladatait részletezem, a legelterjedtebb és lényeges teendőit, a hagyatéki eljárást, a fizetési meghagyást, illetve az okiratszerkesztési tevékenységet bővebben kifejtve, egyéb eljárásairól rövidebben szót ejtve. Fontosnak tartom megemlíteni az új polgári perrendtartással bekövetkező változásokat a közjegyzői pályával kapcsolatban, így dolgozatom következő részében erről írok. Az utolsó részben pedig a közjegyzői szervezetek nemzetközi együttműködéséről ejtek néhány szót.