Az életminőség legfontosabb dimenzióinak változásai Nyíregyháza városában
| dc.contributor.author | R. Fedor, Anita | |
| dc.contributor.author | Fábián, Gergely | |
| dc.contributor.author | Szoboszlai, Katalin | |
| dc.contributor.author | Tóth, Anikó Panna | |
| dc.date.accessioned | 2026-01-14T11:46:20Z | |
| dc.date.available | 2026-01-14T11:46:20Z | |
| dc.date.issued | 2025-08-01 | |
| dc.description.abstract | A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Életminőség Kutatócsoportja rendszeres adatfelvételekkel 2008 óta vizsgálja a nyíregyházi lakosok életminőségét, különböző dimenziók alapján. Tanulmányunkban a legfrissebb, 2023/2024-ben lebonyolított felmérés eredményeit mutatjuk be, az életminőséget alapvetően meghatározó mutatókra – gazdasági aktivitás és foglalkoztatottság, jövedelmi helyzet és jövedelmi egyenlőtlenségek, lakhatási körülmények, szociális problémák és támogató rendszerek – koncentrálva, mivel kutatócsoportunk az életminőséget komplex fogalomként értelmezi, szociológiai szempontból pedig ezeket a mutatókat tartja meghatározónak. Bár a foglalkoztatottak aránya igen magas a városban, jelentős különbségek mérhetőek az iskolázottság függvényében, illetve a munkavégzés körülményeinek megítélésében. A foglalkoztatottság meghatározó tényező a jövedelmek esetében. Bár az átlagjövedelem nőtt az elmúlt években, a jövedelmi egyenlőtlenségekre vonatkozó mutatók értékei is növekedést mutatnak. A lakás és lakhatás tekintetében a változások mind mennyiségben, mind minőségben javulást mutatnak a magántulajdonú lakásokban élőknél. Ezzel szemben mindazok, akik nem rendelkeznek elegendő forrással lakásszerzéshez, azoknak szembe kell nézni az egyre növekvő albérleti árakkal és az egyre csökkenő számú önkormányzati bérlakással. A háztartások kiadásait minden ötödik háztartás esetében adósság is terheli. A támogató rendszerekre vonatkozóan kutatásunk eredményei azt tükrözik, hogy a szegények és az alacsony iskolai végzettségűek kapcsolathálózata kisebb és kevésbé erőforrásgazdag, mint a jobb módúaké és a magasabb iskolai végzettségűeké. Az anyagi és kapcsolati kirekesztettség jellemzően összefonódik, mely tovább súlyosbíthatja a társadalmi kirekesztettség negatív hatásait. | hu |
| dc.format | application/pdf | |
| dc.identifier.citation | Acta Medicinae et Sociologica, Évf. 16 szám 40 (2025) , 20-64 | |
| dc.identifier.doi | https://doi.org/10.19055/ams.2025.08/01/2 | |
| dc.identifier.eissn | 2559-866X | |
| dc.identifier.issn | 2062-0284 | |
| dc.identifier.issue | 40 | |
| dc.identifier.jtitle | Acta Medicinae et Sociologica | |
| dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/2437/402063 | |
| dc.identifier.volume | 16 | |
| dc.language | hu | |
| dc.relation | https://ojs.lib.unideb.hu/ams/article/view/15955 | |
| dc.rights.access | Open Access | |
| dc.rights.owner | Acta Medicinae et Sociologica | |
| dc.subject | életminőség | hu |
| dc.subject | foglalkoztatás | hu |
| dc.subject | jövedelmek | hu |
| dc.subject | lakhatás | hu |
| dc.subject | szegénység és társadalmi kirekesztődés | hu |
| dc.title | Az életminőség legfontosabb dimenzióinak változásai Nyíregyháza városában | hu |
| dc.type | folyóiratcikk | hu |
| dc.type.detailed | magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban | hu |
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
1 - 1 (Összesen 1)