A felnőtt lakosság sportolási szokásainak vizsgálata hátrányos helyzetű településeken

Abstract

Napjainkban egyre inkább felértékelődnek azon preventív jellegű szabadidős tevékenységek, amelyek hozzájárulnak az egészséges életmódhoz (Kinczel és mtsai., 2021). A szabadidő eltöltésében fontos és egészség meghatározó tevékenységként jelennek meg a mindennapi életben a különböző fitnesz-wellness és outdoor irányzatok (Müller és mtsai.,2019; Molnár, 2019). Korábbi kutatások rámutattak arra, hogy az életkor előrehaladtával a fiatal felnőttek (18-25) és a középkorú felnőtt (26-60) lakosság jelentős része inaktív életet él, éppen ezért egyre fontosabbá válik az egészségtudatosan élők számának növelése, melyhez hozzátartozik a rendszeres fizikai aktivitás mindennapi életbe történő beépítése is (Boda és mtsai., 2015; Juhász és mtsai., 2015). Kutatásom célcsoportjának a hátrányos helyzetű településen élő fiatal és középkorú felnőtt korosztályt választottam, mivel már rendelkeznek ismeretekkel az egészséges életmóddal és a fizikai aktivitás szerepével kapcsolatosan. A kérdőíves vizsgálatban résztvevő 6 hátrányos helyzetű településen élő felnőtt lakosságnál arra voltam kíváncsi, hogy van-e összefüggés a munkavégzés típusa és a sportolási gyakoriság között, a hátrányos helyzetű településeken élők milyen típusú sportágakat részesítenek előnyben, van-e különbség a sportolási gyakoriság tekintetében a nemek között, valamint, hogy az életkor előrehaladtával változik-e a sportolásra fordított idő.