A szenzoros feldolgozás egy összetett folyamat, amely során az idegrendszer az érzékszervektől érkező információkat megfelelő mozgásos és viselkedéses reakciókká alakítja. Legyen szó egy szendvics elkészítéséről, biciklizésről vagy könyvolvasásról, az érzékszervi ingerek megfelelő feldolgozása elengedhetetlen bármely tevékenység sikeres elvégzéséhez. A szenzoros feldolgozási zavarról, más néven szenzoros integrációs zavarról akkor beszélünk, ha az érzékszervi jeleket nem megfelelően észleljük, emellett pedig az erre adott válaszok nem adaptívak. Úgy gondolom, hogy mindképp érdemes körültekintően végig járni a szenzoros feldolgozási zavar aspektusait, mert társadalmunk jelentős részét érinti. Ennek ellenére, saját tapasztalatom alapján, mégis úgy látom, hogy kevesen ismerik ezt az állapotot és a tüneteit. Kutatásom célja az, hogy megvizsgáljam a szenzoros integrációs zavarral élő gyermekek szülei milyen mértékű szorongást élnek meg a hétköznapokban, és hogy vajon milyen nevelési attitűddel a rendelkeznek. Így dolgozatomban bemutatom a szenzoros integrációs zavart általánosságban, fajtáit és megjelenési formáit, röviden kitérek érzékszervi rendszerekre és a megfelelő integrációs folyamatra. Ezután a szorongás témakörével foglalkozom, részletesebben: fogalmával, lehetséges okaival, tüneteivel, valamint kitérek a szülői stresszre és szülői szorongásra. Végezetül pedig a nevelési attitűdökről írok általánosságban, majd pedig gyermek nevelési attitűd modellekkel ismerkedünk meg.