"Ó, az a palicsi koraősz! Az a darázsdöngéses délután az apácarácsos teraszon, asztalunkon habtornyos sörökkel, mézsárgán csillogó rizlinggel, ólomfejű régi szódásüvegekkel. A megélt pillanatban nem tudatosítja az ember az ilyen állapotot. A későbbi években, amikor hátborzongató híreket, majd bombák robbanását hozta a déli szél, bizony sóhajthattunk: béke volt, gyönyörű béke. Ehhez illően vidámkodtunk a valamikori nyaraló tornácán, még a prédikátor is levetette zakóját, s önmaga is kacagva mesélgette legutóbbi erdélyi útjának vidám történeteit. Még "közönséges" viccet is, amelyet a pár éve rendőrmotoros által elgázolt szegény Horváth Pista bácsitól, a magyarózdi költőtől hallott."