Homokpuszta gyepi boszorkánykör növénytani és takarmányozási vizsgálata

Abstract

A Pannon homoki gyepek kiemelkedő természetvédelmi értéket képviselnek, melyek fenntartásához a megfelelő gyepgazdálkodási gyakorlatok ismerete nélkülözhetetlen. Kutatásunk egy olyan jelenség, a boszorkánykörök – konkrétan az Agaricus xanthodermus által képzett kör – komplex hatásait vizsgálta, amelyek a talajt és a növényzetet egyaránt átalakítják. A 14 m átmérőjű boszorkánykör különböző zónáiban összesen 288 db, 0,5m × 0,5 m területű kvadráttal végeztünk részletes növénytani felvételezést, melyet a Borhidi-féle ökológiai mutatókkal, valamint a Balázs-féle termés- és takarmányérték-becslő módszerrel értékeltünk. A boszorkánykör a növényzetre kettős, térben tagolt hatást gyakorol. A gombafronton intenzív nitrogén-mobilizáció zajlott, ami a nitrogénigényes, ruderális Elymus repens gyors dominanciájához vezetett. Ennek a zónának a jellemzői az összborítás meredek növekedése, a diverzitás drasztikus csökkenése és a növényzet természetesség értékének degradációja volt. A kör belseje felé haladva a hatás enyhült; regeneráció zajlott, itt a takarmányozási szempontból értékes Poa angustifolia dominált, ami a kör középső részén a legmagasabb takarmányértéket (K-érték) eredményezte, ám a diverzitás itt is alacsony maradt a monodominancia miatt. Összességében megállapítható, hogy az A. xanthodermus boszorkányköre ökoszisztéma-mérnökként működik, jelentős térbeli heterogenitást kialakítva a gyepen. Eredményeink alapján a boszorkánykörök hatásainak komplex értékelése elengedhetetlen a pannon gyepek fenntartható gazdálkodási és természetvédelmi gyakorlatának kidolgozásához, különös tekintettel a takarmánytermelés és a biodiverzitás közötti egyensúlyra.