A tanulmány az eredménymanipuláció kérdéskörét vizsgálja, az alkalmazott – nemzetközi vagy hazai – számviteli rendszer tükrében, illetve olyan kérdésekre keresi a választ, hogy az IFRS-ek és a magyar számviteli szabályok szerint összeállított beszámoló eltérő lehetőségeket nyújt-e az eredmény manipulációjára. A dolgozat vizsgálja továbbá, hogy a nagyobb forgalmú és/vagy eszközállományú vállalatok hajlamosabbak-e a kimutatott eredmények könnyebb befolyásolására. A kutatás fő célkitűzése, hogy az eredménymanipuláció lehetőségének felderítésére alkalmazható Beneish M-score modell eredményeire építve összehasonlítsa az energetikai és a gyógyszeripari szektorból kiválasztott, eltérő számviteli környezetben működő vállalati minta adatpontjait egymással. A kutatás során az előbbi statisztikai modell eredményeire építve vizsgáltam meg a számviteli rendszerek és az eredménybefolyásolás valószínűsége szerint kialakított minőségi ismérvek egymástól való függetlenségét khi-négyzet próbával. A tanulmány legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy míg az energetikai szektorban a függetlenségvizsgálat nem mutatott ki összefüggést az alkalmazott számviteli rendszer és az eredménymanipuláció valószínűsége között, addig a gyógyszeripari vállalatok esetében már szignifikáns kapcsolat mutatkozik a két kategorikus változó között. A vizsgálatok nem támasztották alá többek között azt a feltételezésemet sem, hogy a nagyobb piaci forgalmat lebonyolító és/vagy nagyobb méretű vállalatok a kiterjedtebb tevékenységük, illetve szakképzettebb humánerőforrás állományuknak köszönhetően nagyobb lehetőségük adódik az eredményük manipulatívabb kimutatására. A tanulmány felhasználásának gyakorlati haszna fellelhető olyan menedzsment döntések támogatásában, mint a partnerek vizsgálata és más vállalatokba történő befektetések mérlegelése, emellett a kormányzati ellenőrző szervek számára segítheti a hatósági ellenőrzések célpontjainak lokalizálását, illetve az adózók számviteli és adózási szempontból történő minősítését. Az elemzés további jelentősége, hogy az eredménymanipuláció témájának hazai feldolgozása kevéssé kiforrott, így érdemes lehet nagyobb hangsúlyt fektetni a kutatásban vizsgált kérdéskörre, tekintve, hogy a számviteli harmonizációban a magyar számviteli szabályozás egyre inkább közelít az IFRS-ek előírásaihoz.