Szakdolgozatom témájául a társadalom perifériáján és a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekek egészségmagatartását, azon belül is rizkómagatartását választottam. Tanulmányaim és a munkahelyen nyert tapasztalataim is azt bizonyítják, hogy kiemelt figyelmet érdemel a téma, illetve személyes és szakmai érdeklődés egyaránt motivált. Számtalan olyan családdal és gyermekkel kerültem kapcsolatba, akik akár átmenetileg vagy tartósan segítségre szorultak, akár életvezetési, egészségi, akár anyagi okok miatt. Gyermekvédelmi gyámként dolgozva, személyes kapcsolatom van a társadalom perifériáján, nehéz anyagi és szociális körülmények között élő gyermekekkel, azok családjaival, illetve a már otthonukból kikerült, lakásotthonokban, nevelőszülőknél vagy javítóintézetekben nevelkedő gyermekekkel. Szakdolgozatom megírása során a vonatkozó releváns szakirodalmi források felhasználását és annak elemzését, a hatályos törvényi-jogszabályi keretek felvázolását, statisztikai áttekintést végeztem. Továbbá, a társadalom perifériáján élő fiatalok rizikómagatartását és annak hátterét a nyíregyházi Periféria Egyesület és négy szervezet együttműködve vizsgálta – a Debrecen Egyetem Egészségügyi Kar Szociális Munka Kutató Egysége, a Máltai Szeretetszolgálat, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a Magyar Református Gyermekvédelmi Szolgálat Nevelőszülői Hálózata- melyhez a kutatás megvalósítása során a vizsgált kistérségek szociális, család- és gyermekvédelmi szolgáltatói is csatlakoztak. Az említett vizsgálatban kérdezőbiztosként vettem részt és az említett empírikus vizsgálat adatbázisán végeztem másodelemzést. Az alábbi eredményeket kaptam: az otthon nevelkedő gyermekek magasabb arányban dohányoznak és fogyasztanak kábítószert, mint a szakellátásban ugyan, de nevelőszülőnél nevelkedő társaik. Azonban csak a dohányzás tekintetében figyelhető meg kimagaslóan pozitív eredmény a nevelőszülőnél nevelkedő gyermekek esetében, míg a telepi környezetben nevelkedők 45%-a dohányzik napi rendszerességgel, addig nevelőszülőnél a gyermekek csupán 16%-a. A drogfogyasztást tekintve azonban elkeserítő eredmény született, hiszen az otthon és nevelőszülőnél nevelkedők esetében számottevő eltérés nem mutatkozik, sőt a marihuána és az altató -gyógyszerrel történő használata esetében magasabb arányban lesz azon gyermekek aránya, akik az elmúlt egy évben használták és nevelőszülőnél nevelkednek. Ezáltal nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a szakellátásba kerülés egyenesen arányos az egészséges életmóddal és a káros szokások mentességével. A kortárs kapcsolatoknak leginkább a szakellátásban nevelkedő gyermekek esetében van kiemelkedő szerepe, illetve erős a szülői negatív minta is sok esetben, mely mélyen beleivódik a gyermekek viselkedésébe. Hosszútávú, kitartó, szakszerű segítségre van szüksége ezeknek a gyermekeknek, ahhoz, hogy pozitív irányba változzon egészség és rizikómagatartásuk.