Létezik-e a zöld prémium jelenség? Az ESG és a konvencionális részvény befektetési alapok teljesítményének összehasnolító elemzése az Eurózónában

Abstract

A fenntarthatóság szerepe egyre jobban felértékelődik a pénzügyi rendszerben. Jelen dolgozat a zöld tőkepiaci befektetésekre, azon belül is a zöld befektetési alapokra fókuszál. A szekunder források feldolgozásával egy európai megközelítésű zöld befektetési keretrendszer legfontosabb alkotóelemeit gyűjtöm össze. Bemutatom a leggyakrabban alkalmazott zöld befektetési stratégiákat, ESG-pontszámítási-rendszereket és az Európai Unió szabályozói szerepét. Az ESG vonatkozásában gyakran aggályként merül fel a zöld prémiumok dilemmája, ugyanis a piaci szereplők egy része azt gondolja, hogy a hagyományos befektetési termékekről zöldre váltani költségekkel és mérsékelt hozamokkal jár együtt. Kutatásom elemző részében a befektetési alapok körében alkalmazott mutatószámok múltbeli teljesítményét hasonlítom össze az egyes ESG-kategóriák között, és a piaci benchmarkhoz viszonyítva. Ezt követően a többváltozós lineáris regresszió módszertanát felhasználva az általam definiált ESG-tényezők mint magyarázó változók és a teljesítménymutatók mint függő változók között fennálló kapcsolatok irányát és erősségét térképezem fel. A kapott eredmények tükrében elmondható, hogy a zöld prémium jelenség létezik az európai piacokon és a hatékony piacok elmélete is érvényesül. Az ESG-kategóriák szerinti megkülönböztetés szerepe a jogi és intézményi keretek lefektetését követően meghatározóvá vált, az ESG-tényezők és a pénzügyi mutatók között pedig közepesen erős szignifikáns összefüggések fennállására derült fény.