"Stílusa maga a dallamosság, mely már a vers határait súrolja. Könnyedén odavetett megjegyzéseiben jellem van, mondatainak megformálásában mérték, kritika, önmegtartóztatás. Az ő írása szóról szóra, mondatról mondatra csalogat, mindig beljebb és beljebb, úgy hogy az olvasó megigézve követi, akár társalog, akár jellemez, akár elmélkedik." (Kosztolányi Dezső)