Rockzene a Kádár-korszakban

Abstract

Dolgozatomban a magyar rockzene sorsának rendszerváltás előtti alakulását mutatom be. A Nyugatról érkező zenei műfajok rendre ellenszenvesnek mutatkoztak a szocialista hatalom számára, amely ezért mindig törekedett ezen zenekarok ellehetetlenítésére, vagy legalábbis népszerűségük csökkentésére. Mint kiderül, ezzel éppen az ellenkezőjét érték el. A zenekarok mellett nem elhanyagolható a rock műfaj köré szerveződött szubkultúra jelentősége sem, ennek jellege, kérdései. Mint látni fogjuk, a nyugati rockhullámok folyamatosan érkeztek Magyarországra, ahol kis fáziskéséssel ugyan, de rendre elnyerték a fiatalok szimpátiáját. Dolgozatomban ennek a folyamatnak a mérföldköveit mutatom be, illetve magának a folyamatnak a kérdéseit fejtegetem: miért volt a hatalom számára ennyire ellenszenves ez a jelenség, illetve mik voltak az okai annak, hogy ezek a szubkultúrák termékeny talajra találtak a „szocialista ifjúság“ köreiben is. Bár elsősorban a kemény rock megjelenésétől a rendszerváltásig terjedő időszak zenekaraival és követőikkel foglalkozom, előzményként nem mellőzhető a beat - mint első , valóban nagy tömegeket megmozgató zenei szubkultúra - megjelenése a világon és Magyarországon. Ezt követi a korabeli könnyűzenei intézményrendszer bemutatása, melynek egyik fő feladata voltaképpen a zenekarok szűrése volt: ki zenélhet és ki nem. Ezt követi a Piramis zenekarral a kemény rock hazai megjelenése, majd az őket követő meghatározó zenekarok egészen a rendszerváltásig.