A juh istállótrágya hatása a talaj kémiai, mikrobiológiai tulajdonságaira, valamint egyes kukorica hibridek tápanyagfelvételére

Abstract

A XXI. század növénytermesztési céljai között kiemelt jelentőségű a fenntartható mezőgazdaság megvalósítása. E célnál megemlíthető a minél kisebb környezetterhelés, a napjainkban igen nagy szerepet betöltő környezetvédelem, a talajok védelme és javítása különböző módszerekkel úgy, hogy terméseink minősége és mennyisége ne csökkenjen. A mai kornak megfelelő gépek, eszközök, módszerek bár a rendelkezésünkre állnak, mégis sokan nem engedhetik meg maguknak az igen költséges beüzemelési, fenntartási díjak miatt. Nemcsak ebből a szempontból fontos, hanem a környezetvédelem és a talajvédelem szempontjából is igen jelentős a szerves trágya használata. Manapság a mezőgazdaságban is törekedni kell a környezetvédelemre. Nincs ez másképp a tápanyagutánpótlás folyamatában sem. A nem megfelelően kijuttatott trágya, a vizekbe kerülve súlyos problémákat okozhat. A túlzott műtrágya használat negatívan hathat a talajok minőségére, a mikrobiológiai aktivitására is. Mindezek felett a műtrágyák és kémiai anyagok hatóanyagai vagy bomlástermékei a növényekben is felhalmozódhatnak és akár az emberi szervezetet is károsíthatják. A műtrágyák célzottan egy vagy több tápanyag nagyobb mennyiségben történő kijuttatását célozzák meg, ugyanakkor a szerves trágyák amellett, hogy sokféle növényi tápanyagot (makro-, mezo- és mikroelemek) tartalmaznak, szerves anyagokkal is gazdagítják a talajt és élénkítik a mikrobiológiai életet.