A szakdolgozat célja a magyar építőipar és az építőanyag-kereskedelem rendszerszintű összefüggéseinek feltárása, különös tekintettel a lakossági beruházási döntések gazdasági és magatartástudományi hátterére. A kutatás átfogóan elemzi az ágazat működését és fejlődési tendenciáit, valamint értékeli az elmúlt fél évtized gazdasági, társadalmi és szabályozási környezetének hatásait. A vizsgálat során szekunder adatgyűjtésre (statisztikai és iparági adatelemzés) és primer kutatásra (kérdőíves felmérés, szakértői interjúk) egyaránt sor került. A kérdőíves kutatás 208 válaszadóra terjedt ki, míg a kvalitatív interjúk a régió meghatározó építőanyag-kereskedelmi vállalkozásainak képviselőivel készültek. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az állami ösztönző programok - különösen a CSOK, a Babaváró és az Otthonfelújítási Támogatás - kimutathatóan élénkítették a lakossági beruházási aktivitást, azonban a magas kamatkörnyezet, a szakemberhiány és az építőanyagárak volatilitása korlátozták a növekedési potenciált. A vizsgálat továbbá igazolta, hogy az ár a fogyasztói döntéshozatal jelentős tényezője maradt, de a bizalom, a szakértelem és a szolgáltatási minőség szerepe folyamatosan erősödik. A kutatás eredményei hozzájárulnak az építőipari vállalkozások stratégiai szemléletének fejlesztéséhez, valamint a lakossági piac hatékonyabb kiszolgálásához.