A XXI. századra felgyorsult életmódunkban sok és sokféle külső (környezeti) hatás éri az embereket. Az információáramlást, technikai eszközök fejlődését és használatát, a szabadidő felhasználást, az emberi kapcsolatok minőségét és a munka világát egyaránt áthatja a modern XXI. század felgyorsult életmódja. Ezen tényekhez illeszkedve született meg szakdolgozatom, mely egy projektcsoporton keresztül szemléltetett kapcsolatot mutat a nem kognitív kompetenciák fejlesztése és a munkaerőpiac között. Hangsúlyozza, milyen fontosak a huszonegyedik századi skillek, mint például a problémamegoldás, kommunikáció, konfliktuskezelés, digitális kompetenciák és csapatmunka. A fent felsorolt készségek mindinkább keresettek a munkaerőpiacon, legyen szó kis- közép- vagy nagyvállalkozásról. Kutatásom szakirodalmak, különböző interjúk elkészítésével és a Thomas Kilmann –teszt felhasználásával készült. Tudjuk, hogy az iskolák felelőssége a fenti képességek fejlesztésében rettentően nagy: elő kell segíteniük, hogy a jövő nemzedékének személyisége pozitívabb, viselkedése érettebb legyen, a fiatalok reálisabban lássák önmagukat, a világot, érzékenyebben tudjanak alkalmazkodjanak a változásokhoz, nyitottabbak legyenek a valóság iránt. Ezekhez viszont a megfelelő szintű nonkognitív készségekkel kell rendelkezniük.