A közoktatás új szabályozása kiszélesíti az iskolák lehetőségeit, egyre több módszertani szabadságot biztosítva a pedagógusoknak. Napjainkban az érzelmeken alapuló nevelésnek egyre kiemeltebb hangsúlyt kell kapnia. Olyan iskolára van szükség, ahol változatos módszerekkel sikerül a gyerekek érdeklődését felkelteni, aktivitásukat fokozni, s a később betöltendő társadalmi szerepvállalásra felkészíteni. A jó tanár-diák kapcsolatkedvező hatással lehet az olyan osztálylégkör kialakítására, amelyben a tanár partnerként megérti, tiszteletben tartja, meghallgatja növendékei véleményét. Csak ilyen kedvező légkörben érezhet a gyerek buzdítást arra, hogy véleményét elmondhassa, a problémamegoldási folyamatnak aktív, kezdeményező részesévé váljon. Merev, hierar4chikus rendben a fantázia és a kreativitás nem bontakozhat ki. A drámapedagógiai munka során alkalmazott gyakorlatok alkalmasak a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás, érzelmi kifejezésmódon kívül a családi szocializációban mutatkozó hiányosságok pótlására, társas viselkedési készségek fejlesztésére. Ezen túlmenően olyan alapkészségek fejlesztésére, mint alkotó gondolkodás, szabad és spontán megnyilatkozások elérése, kommunikációs szókincs gyarapítása, a másikra figyelő, másokat tekintetbe vevő, beleélő, empátiás viszonyulásra. A gyakorlatok alkalmazásának haszna a gyermekek egyéni, kreatív lehetőségeinek felszabadításában, és ennek hatására a teljesítményhelyzetekre való felkészítésben van. A gyakorlatok alkalmazásának haszna a gyermekek egyéni, kreatív lehetőségeinek felszabadításában, és ennek hatására a teljesítményhelyzetekre való felkészítésben van.