Helyi értékek és közösségi identitás Tiszalökön

Abstract

A szakdolgozat Tiszalök város amatőr művészeti és művelődő közösségeit vizsgálja, különös tekintettel azok helyi identitást erősítő és értékőrző szerepére. A kutatás aktualitását a vidéki kistelepülések előtt álló 21. századi kihívások – a demográfiai fogyás, a fiatalok elvándorlása és a digitális izoláció – adják, amelyekkel szemben a közösségi kohézió és a lokális öntudat jelenthet megtartó erőt. A dolgozat elméleti része tisztázza a helyi társadalom, a társadalmi tőke és a kulturális örökség fogalmi összefüggéseit, bemutatva a magyarországi értéktár-mozgalom alulról építkező rendszerét. A település bemutatása során Tiszalök sajátos földrajzi és történelmi helyzete kerül előtérbe, hangsúlyozva a Tisza folyó és a Vízerőmű identitásformáló jelentőségét. Az empirikus kutatás vegyes módszertannal készült: egy 102 fős kérdőíves felmérés és 14 félig strukturált interjú segítségével tárta fel a helyi közösségi élet dinamikáját. Az eredmények igazolják, hogy a város legfontosabb értékei a természeti adottságok, míg a közösségi élet legfőbb motorjai a Tiszalöki Népzenei Együttes és a Tiszalöki Mámor-Dal-Tánc-Színház Egyesület. A kutatás rávilágított, hogy az amatőr művészeti részvétel jelentős mértékben növeli a tagok mentális jóllétét és társadalmi integrációját, ugyanakkor komoly kihívásként azonosította az utánpótlás nevelését és a fiatalok bevonásának nehézségeit. A dolgozat következtetései és javaslatai a digitális marketing modernizálására, a generációk közötti híd megerősítésére és a fenntartható intézményi-civil együttműködés fejlesztésére fókuszálnak, hozzájárulva a helyi kulturális stratégia megalapozásához.