A szakdolgozatomban arra vállalkoztam, hogy a sokat vitatott módszerek közül, hogy mi volt előbb a tyúk, vagy a tojás mintájára, a szakképzésben a gyakorlat, vagy az elmélet a fontosabb. A pedagógia történelmi visszatekintésében sem volt ez olyan egyértelmű, sokan és sokat vitatkoztak és bizonyították mindkét oldal fontosságát. A lényeg, hogy a szakoktatásban az elmélet és a gyakorlat nem választható el egymástól.
A felállítottam két hipotézist, amire megpróbáltam a választ megkeresni két vizsgálati módszer felhasználásával. A dolgozatomat részleteztem a vizsgált tanulócsoportot és az az adott szakmai anyag elméleti és gyakorlati oktatási tartalmát. Majd bemutattam a vizsgálati módszert és anyagot.
A diploma munkám második felében elemeztem a kapott eredményeket és végezetül összefoglaltam és értékeltem, majd választ adtam a dolgozatomban feltett hipotézisekre. Megállapításom, hogy nekem a gyakorlatra épített elméleti oktatás módszere működik hatékonyan és azon tanulók, akik bármely okból, csak „bejárnak” az iskolába (mert nincs jobb és így jár némi támogatás) azon tanulóknak teljesen mindegy milyen módszert alkalmazok.
Végezetül próbáltam egy jövőbeli kitekintést felvázolni.