A dolgozat empirikus részében félig strukturált interjúk segítségével azt vizsgálom, hogy a Debreceni Egyetem hallgatói hogyan vélekednek a nemiszerepekről, a családi munkamegosztásról és az apaszerep változásáról. Továbbá azt is vizsgáom, hogy a nők életében melyik kerül előtérbe diplomaszerzést követően: a karrierépítés, vagy a családalapítás. A kutatásom központi kérdése Lorentzen nyomán, hogy a fiatalok a hagyományos ún. „családért apa” szerepet, vagy a gyermekei életében aktív szerepet vállaló „családban apa” szerepet preferálják? A kutatás utolsó vizsgált dimenziója pedig az otthonról hozott normák, a településtípus, illetve a vallásosság mértékének a családalapítási és nemi szerep attitűdökre gyakorolt hatása. A dolgozat elméleti részében a szakirodalomra építve foglalkozom általában a férfi- nő különbségekkel, a családi szerepek változásával, majd pedig a nemi szerepekkel, ezek változásával, a nemi szerep attitűdökkel a fiatalok és a felnőtt népesség körében és végül a férfi és apaszerepek változásával. Az empirikus kutatás eredményei szerint az otthonról hozott értékek és a szülők nemi szerep attitűdjei, valamint a családi munkamegosztás nagymértékben befolyásolta a fiatalok családalapítási terveit, nemi szerep attitűdjeit, és a családról alkotott képüket. Az is megfigyelhető volt, hogy a fiatalok inkább a modern szerepekkel azonosultak (a női munkavállalás és a „családban apa” szerep), bár ennek elfogadottságában nemenként voltak különbségek. A jövőtervek tekintetében fontos eredmény, hogy az alanyok a családalapításhoz pozitívan viszonyulnak és a gyermek érdekeit kiemelkedő fontosságúnak tartják, és még a karriert előtérbe helyezők is szeretnének családot alapítani