A két világháborúban számtalan olyan bűncselekményt követtek el, melyek a legsúlyosabb bűncselekményeket foglalják magukban, az emberi jogokat legdurvábban sértő cselekmények, melyek nemzetközi összefogást igényelnek. Ezért is erősödött a történelem folyamán az igény egy állandó nemzetközi büntetőbíróság felállítására. Így jutunk el dolgozatom központi témájához, a Nemzetközi Büntetőbírósághoz. Dolgozatomban először a Nemzetközi Büntetőbíróság létrejöttéhez vezető utat mutatom be, kezdve a világháborúkat megelőző időszaktól a Büntetőbíróság létrejöttéig. Az ad hoc törvényszékek (így a Jugoszláviai és a Ruandai Törvényszékeket) létrehozását először csak megemlítem., részletesebben külön fejezetben tárgyalom. A III. fejezetben a Nemzetközi Büntetőbíróságot mutatom be. Először a Statútum hatályával foglalkozok, kitérve a Bíróság joghatóságába tartozó bűntettek szabályozására, a magyar joghoz való viszonyára, időbeli és személyi hatályra, a joghatóság gyakorlásának korlátaira. Ezt követi a Bíróság szerveinek bemutatása, az egyes szervek legfontosabb feladatainak megjelölésével. A bírósági eljárást szakaszokra bontva vázolom fel, kitérve az eljárásban résztvevők jogaira, a kiszabható büntetésekre, az ítélet végrehajtására is. Foglalkozom az Amerikai Egyesült Államok és a Büntetőbíróság kapcsolatával, az USA által a Statútum ellen emelt kifogásokkal, melyek tulajdonképpen rávilágítanak a Nemzetközi Büntetőbíróság problémáira. Az ezt követő fejezetben pedig Magyarország és a Büntetőbíróság kapcsolatával, így különösen a Statútum beemeléséhez szükséges jogszabályi módosításokat részletezem. Végül a Büntetőbíróság előtt folyó ügyek rövid bemutatására kerül sor. Dolgozatomat egy rövid összegzéssel zárom le, melyben arra törekszem, hogy röviden rávilágítsak a Nemzetközi Büntetőbíróság jelentőségére, szerepére.