Napjainkban egyre erőteljesebben nyilvánulnak meg az integráló oktatást támogató oktatáspolitikai kezdeményezések, amelyeknek hatásai az együttnevelés gyakorlatának mértéktartó kibontakozásában figyelhető meg. A szakdolgozat aktualitását az adja, hogy a sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek száma az elmúlt években jelentős mértékben nőtt, így ezzel párhuzamosan nőtt a többségi intézményben intagráltan nevelt gyermekek száma is. Ennek következtében jelentősen megváltozott és kibővült az óvodapedagógusok feladata, szerepe a nagy léptékű integráció által, valamint ezt a megállapítást erősíti az tény is, hogy az óvoda, mint szűrőrendszer jelenik meg a korai integrációban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyermekeknek ez az útja, a felismeréstől a diagnózisig sokszor túl hosszú. A kutatásnak az a célje, hogy rávilágítson az integrációs folyamatok ezen szakaszára, aminkor az óvoda a felismerés helyszíne. Jelen dolgozatban szeretnénk rámutatni az óvodapedagógusok ebből adódó többlet munkájára, kompetencia szükségleteikre és nem utolsó sorban cél feltérképezni, ennek a hosszú útnak a jelenlegi nehézségeit, akadályait.